A Tudományos és Üzleti Szalon idei első előadásának fókuszában az egészségügyi szoftverek piaci hasznosítása áll – fogalmazott dr. Szigeti Gyula Péter. Mint azt az Innovációs Központ igazgatója felidézte, két évvel ezelőtt, – az akkor még Kutatói Szalon elnevezésű programon –, már foglalkoztak a területtel, azonban a visszajelzések alapján továbbra is nagy az érdeklődés a téma iránt.
„A Semmelweis Egyetemen célkitűzésünk, hogy próbáljunk minél több ismeretet átadni a szellemi tulajdon fontosságáról, illetve a szoftverek piaci hasznosítása, az azokhoz kapcsolódó szellemi tulajdon kezelésének kérdésköre a mai napig sokakat érdekel. Ezért úgy gondoltuk, hogy újra felkérjük Kuthy Árpádot, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) Villamossági Osztályának, és dr. Csősz Gergelyt, az SZTNH Szerzői Jogi Hatósági Osztályának vezetőjét, hogy tartsanak előadást, és számoljanak be az elmúlt időszak esetleges változásairól” – indokolta az igazgató a témaválasztást.
Kuthy Árpád az egészségügyi szoftverek piaci hasznosíthatóságának iparjogi szempontjait ismertette az érdeklődőkkel. Prezentációja elején bemutatta, hogy milyen nehézségekkel találkoznak azok, akik egészségügyi területen szeretnének oltalmat szerezni.
Ha valakin elvégezhető egy olyan műtét vagy beavatkozás, amely megmenti vagy megkönnyíti az életét, nem lenne etikus bármilyen formában korlátozni annak az eljárásnak a használatát, például szabadalmi licencdíjjal
– mutatott rá. Ezt a morális dilemmát a jogalkotók világszerte azzal oldották fel, hogy az ilyen beavatkozásokra nem lehet szabadalmi oltalmat szerezni, és jogdíjkötelessé sem tehetőek. „Az egészségügy egy hatalmas piac, ahol rengeteg innovációs fejlesztés zajlik, ekképpen igényli, hogy a befektetett pénz és szellemi tőke valahogyan megtérüljön. A szabadalom alapvetően ezt szolgálja” – magyarázta a szakember.
Hozzátette, a magyar hatályos szabadalmi törvény szerint sem részesülhetnek szabadalmi oltalomban az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. Az eljárások kitalálói, megalkotói a szabadalmi oltalom helyett egyfajta szakmai érdemmel lesznek megbecsülve, olyan formában, hogy a műtéti eljárások, beavatkozások az orvos nevét viselik, amit a szakma ilyen formában tanít és használ.
Kuthy Árpád ezt követően áttért a számítógéppel megvalósított szabadalmakra, azok aktuális helyzetére, majd ismertette, mit tehetnek a kutatók szabadalmaik védelmében. Kiemelte, hogy egy innovációs projekt során az ötlettől egészen a piacon értékesített termék életútjának a legvégéig tetten érhető a szellemi tulajdon, amely alkalmazható és hasznosítható. „A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azon dolgozik, hogy erre rámutasson, és védelmet biztosítson azok számára, akik erre jogosultak” – fogalmazott.
Dr. Csősz Gergely prezentációjában a szoftverek szerzői jogi oltalmáról beszélt. Ennek részeként ismertette, hogy pontosan mi is a szerzői jog, hogyan keletkezik, miként működik és mit tartalmaz.
A szerzői joggal kapcsolatos legfontosabb alapkő, hogy ezen a jogterületen – szemben minden más iparjogvédelmi oltalmi formával – nincsen helye formális levédetésnek, tehát nincsen regisztrációs bejelentési, lajstromozási eljárás
– emelte ki. Hozzátette: az ötlet, elv, eljárás, mint a mű eszmei tartalma, vagy mint funkciója nem részesíthető szerzői jogi védelemben, hanem a megjelenés, az expresszió, a kifejeződés.
Az alapfogalmak tisztázását követően a szakember röviden összefoglalta a szoftverekre vonatkozó releváns rendelkezéseket. Dr. Csősz Gergely rávilágított, hogy szerzői jog ugyan részesíthet oltalomban szoftvert, de számtalan speciális rendelkezés, különleges jogértelmezés és bírósági gyakorlat fűződik a területhez. „A jogalkotás szempontjából oltalom alatt egyedül a számítógépes program kódja, mint szoftver állhat” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az ember által megalkotott program szakirodalmi alkotásnak minősül, így ennek egyéni jellege alapján állhat fenn az oltalom.
Szólt még a vonatkozó, különösen európai uniós bírósági jogértelmezési gyakorlatokról, rávilágított a jogi értelemben vett és a szerzői jog által védett szoftverek természetére. Rövid betekintést engedett abba is, hogy a piacon milyen általános licencelési gyakorlatok alakultak ki.
Az előadások után a szakemberek megválaszolták az online esemény résztvevőinek kérdéseit.
Horváth Dóra
Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
