A Magyar Kardiológiai Társaság támogatását élvező, mintegy 1300 tagot magába tömörítő SZÍVSN Országos Betegegyesület tagjainak kétharmadát a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán megfordult betegek adják. A szervezet célja a klinikán 2011 óta sikerrel működő kardiológiai betegekért létrehozott program országos szintűvé fejlesztése, ehhez kötődően pedig koordinátori hálózat kialakítása a hazánkban működő további 19 kardiológiai centrumban, alulról építkezve, a betegek összefogásával – fogalmazott Bernáth-Lukács Zsuzsanna, a városmajori klinika kardiológiai asszisztense, diplomás ápoló, az egyesület elnöke. A program fővédnöke dr. Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára és dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója.
Az egyesület tevékenységének három alappillére az edukáció, a szűrőprogramok megvalósítása, valamint a szociálisan rászorulók részére eszközkölcsönzés biztosítása.
Mint arra az elnök rámutatott, az edukálás egyrészt azért különösen fontos, mert sokkal gyorsabban gyógyul az a páciens, aki tudatában van annak, hogy miért alakult ki nála az adott betegség, milyen kezelést kapott, mi az, amiért ő a felelős, illetve miként kellene felépítenie a betegség utáni évtizedek életmódját. Másrészről a kardiológiai problémák kezelésénél kulcsfontosságú az időtényező. Abban az esetben, ha már maguk felismerik a tüneteket, hamarabb juthatnak ellátáshoz, ami akár életet menthet.
A szervezet szakemberek (orvosok, diplomás szakdolgozók, gyógytornászok, dietetikusok, ápolók) bevonásával heti rendszerességgel tart interaktív előadásokat, amelyeket a koronavírus-járvány előtt a klinika előadótermében rendeztek meg, mára azonban átköltöztek az online térbe. A résztvevők a Zoom-rendszeren keresztül kérdéseket tudnak feltenni az előadóknak, illetve egymással is tudnak kommunikálni. Már több mint 270 előadáson vannak túl.
Ambuláns kezelés alatt sokszor nincs lehetőség arra, hogy a beteg feltegye kérdéseit, ám az előadásokon erre van mód. Többször előfordult olyan, hogy egy adott problémával kapcsolatban online is tudtunk segítséget adni, így a betegnek emiatt már nem kellett felkeresnie a klinikát. Nem engedjük el a szívbetegek kezét, és erre óriási szükség van, főleg a COVID idején
– mondta Bernáth-Lukács Zsuzsanna.
Negyedévente konferenciákat is szerveznek, amelyeken olyan nagy érdeklődésre számot tartó témákat dolgoznak fel, mint például a pitvarfibrilláció és az infarktus. „Elismert szakembereket – úgy mint dr. Merkely Béla, dr. Gellér László egyetemi tanár, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológiai osztályának vezetője – kérünk fel ezen alkalmakkor, hogy mondják el, hol tart jelenleg a szívbetegségek kezelése és mi az amire figyelni és vigyázni kell” – fogalmazott az egyesület elnöke.
A betegegyesület Magyarországon egyedülálló módon kardiovaszkuláris szűréseket is szervez a klinikán, amelyek a koronavírus-járvány alatt is rendszeresen megvalósultak. Ezen alkalmakkor vérnyomást, testsúlyt, vércukor- és koleszterinszintet mérnek, figyelik a szívelégtelenség jeleit, monitorozzák a ritmuszavarokat. Emellett kiértékelik a korábbi szűrések eredményeit, ismertetik, kinél találtak rizikófaktort, komoly EKG-elváltozás esetén pedig javasolják a klinika mielőbbi felkeresését.
„A legfontosabb az, hogy a szűréseknek köszönhetően a sürgős ellátást igénylő betegek nagyon hamar szakemberhez kerüljenek” – hívta fel a figyelmet Bernáth-Lukács Zsuzsanna. Megemlítette továbbá, hogy egy gyógytornász által vezetett tornacsoporttal is igyekeznek segíteni a szívbetegeknek.
A SZÍNSN Országos Betegegyesületnek köszönhetően a szociálisan rászorulók részére olyan fontos, nagy értékű kardiológiai eszközök kölcsönzésére és azok használatának megtanulására nyílik lehetőség a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, mint például az INR mérő, vagy WIWE készülék.
Galéria
„Az INR érték azt mutatja meg, hogy megfelelő szinten van-e a véralvadásgátló az értintett szervezetében. Ez nagyon fontos adat, ugyanis ha ez nincs jól beállítva, akkor a betegnek vagy nagyon híg lesz a vére, ami azt jelenti, hogy akár egy borotválkozás során elvérezhet, vagy pedig nagyon sűrű lesz, ebben az esetben pedig fennáll a stroke veszélye” – magyarázta az INR mérő eszköz fontosságát az egyesület elnöke. A rejtett ritmuszavarok feltérképezésére szolgáló WIWE készülék kapcsán kifejtette, mivel sok esetben éjszaka jelentkezik a ritmuszavar, a betegek az eszköz segítségével regisztrálni tudják ezen alkalmakat, majd okostelefonjukról továbbítva eljuttathatják kezelőorvosuknak kiértékelésre.
„A városmajori klinikán tíz éve sikeresen működő modell alapján született meg az elnökségben az a gondolat, hogy milyen jó lenne, ha mindez Magyarország összes kardiológiai invazív központjában megvalósulhatna. A koordinátoroknak ezekben a központokban is az lenne a feladata, mint amit a városmajori klinikán elértünk: hogy megszólítsák az odajáró betegeket, meghívják őket a koordinátori előadásokra, amelyeket minden helyszínen meg szeretnénk szervezni. Emellett kiterjesztenénk országos szintre a negyedévente megrendezésre kerülő konferenciákat, és az eszközbérlés lehetőségét is szeretnénk valamennyi centrumban elérhetővé tenni” – vázolta fel az elképzeléseket Bernáth-Lukács Zsuzsanna. Hozzátette, mindezt alulról építkezve, betegek bevonásával, továbbképzéssel szeretnék elérni.
„Ha sikerülne megtalálni azokat a jól kommunikáló, betegekhez megfelelő módon viszonyuló embereket, akik létre tudják hozni az ország többi centrumában is a betegcsoportokat, akkor egy nagyon színes szívbeteg térkép alakulna ki, és olyan érdekérvényesítő hálózatot tudnánk létrehozni, ami Magyarországon jelenleg még nincs” – hangsúlyozta az egyesület elnöke.
Horváth Dóra
Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
