2020. március 22. óta működik a négy hazai orvosképző egyetem infektológusait, járványügyi szakembereit, illetve az egyetemi Klinikai Központok vezetőit tömörítő úgynevezett Klinikai Járványelemző Munkacsoport. A dr. Merkely Béla vezette csoport elsősorban gyakorlati, klinikai, tapasztalatokkal segíti a járvány elleni védekezést: azt vizsgálják, milyen hatásokkal jár a fertőzés a tényleges betegellátásban. Ennek megfelelően nem matematikai modellezéseket készítenek, hanem a különböző modelleket, lehetőségeket és hatásmechanizmusokat alapul véve a klinikai adatokra és az orvosi tapasztalatokra támaszkodva törekednek leírni a járvány terjedésének dinamikáját. Emellett a szakemberek folyamatosan figyelik a külföldi adatokat, szakmai publikációkat és szakirodalmi közleményeket, valamint a négy intézmény egymással is megosztja a betegellátás során szerzett tapasztalatokat és „best practice” gyakorlatokat.
„Ilyen friss adat például, melyet megosztottunk a másik három egyetemmel, hogy a Semmelweis Egyetemen COVID-19 miatt eddig 56 műtüdő (ECMO) kezelésben részesült beteg közül 54-en oltatlanok voltak, míg 2 beteg két oltással rendelkezett ugyan, de 180 napon túl voltak oltva akkor, amikor a koronavírust diagnosztizálták náluk” – ismertette dr. Merkely Béla rektor, a Klinikai Járványelemző Munkacsoport vezetője. Hozzátette: az ilyen adatok bizonyítják leginkább az oltás szükségességét és hatékonyságát.
A tavalyi első két hullám során a munkacsoport folyamatosan kiértékelte az új koronavírus kimutatására szolgáló, rendelkezésre álló PCR-mérési eredményeket, melyeket a négy egyetemi és egy országos lefedettségű hazai magánlabor szolgáltatott. Ennek alapján három kategóriába csoportosítva gyűjtötték a PCR-mérésekben részt vevő személyek adatait: COVID tünetekkel jelentkező beteg, igazoltan szoros kontaktszemély, egyéb (szűrés). Miután tavaly decemberben elkezdődött a védőoltások beadása, az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat is megosztották egymással, emellett az egyetemek elsők között indították a speciális csoportok oltását (várandósok, kismamák, 18 év alatti korosztály) és a gyakorlat igazolta vissza az oltások biztonságosságát. A munkacsoport a járványhelyzet alakulásától függő gyakorisággal ülésezik: amikor a fertőzés terjedése úgy kívánta, akkor naponta – ilyenkor sokszor hétvégén is –, jelenleg pedig heti két alkalommal tartják megbeszéléseiket online formában.
A négy orvosképző egyetem Klinikai Központjainak egészségügyi szolgáltatóként járványügyi jelentési kötelezettsége van a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felé – a munkacsoport ülésein azonban nem kizárólag ezeket a közérdekű adatokat osztja meg a résztvevőkkel. Az intézmények a betegellátás területéről ún. aggregált adatokat gyűjtenek, és az így kapott keresztmetszeti, tehát az aktuális helyzetet tükröző információkat tárják a résztvevők elé. A Klinikai Járványelemző Munkacsoport ezeket megvizsgálva, a klinikumban szerzett tapasztalatokat, „best practice” gyakorlatokat, Quality Control eljárásokat figyelembe véve fogalmaz meg konszenzusos javaslatokat és ajánlásokat az Operatív Törzs vezetője felé. A közérdekű adatok az NNK-hoz tartoznak, míg saját betegellátásból származó belső információik felett az egyes intézmények rendelkeznek. Ennek megfelelően egyik egyetem sem adhatja ki a másik három intézmény adatait, nem kommunikálhatnak – még közadatkérés esetén sem – egymás nevében. A Semmelweis Egyetem rektora és szakértői a munkacsoportban végzett feladatuk miatt ismerik az aggregált adatokat, ám ezek felett mint adatgazda, nem rendelkeznek, így nem kezelik és nem is adhatják ki ezeket az információkat részletekbe menően. Munkájuk során csak az megengedett, hogy a legfontosabb, összesített adatokat tudassák a közvéleménnyel.
„Az elmúlt hónapokban nem csak a betegellátás során kellett megküzdenünk a COVID-19 által kiváltott hatásokkal, hanem a közbeszédben is, ahol laikusok ’értelmezik’ a tudományos munkák eredményét és igazságként kiáltják ki azt. Az infodémia az oltásellenes erőket erősíti és a védekezéssel kapcsolatos bizonytalanságot növeli, miközben tudjuk, hogy az oltás az egyetlen eszköz, amivel közép-hosszútávon legyőzhető a járvány. Minden olyan híresztelés, amely az orvosokat támadja és igyekszik ellehetetleníteni egy világjárvány idején, gyengíti a járvány elleni védekezést és zavart kelt, továbbá csökkenti az oltási hajlandóságot, ennek következtében pedig növeli a megbetegedések és halálozások számát” – emelte ki dr. Merkely Béla.
Hozzátette: a munkacsoport naprakész, keresztmetszeti adatok alapján dolgozik, míg Szél Bernadett országgyűlési képviselő összesített, négy egyetemet érintő részletes adatokat kért a Semmelweis Egyetemtől, melyet ezért utasított el az egyetem Jogi és Igazgatási Főigazgatósága.
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
