A Crohn-betegség a gyulladásos bélbetegségek egyik típusa, Magyarországon nagyságrendileg 20 ezerre tehető az érintettek száma, az esetek többségében 20-40 éves korban alakul ki a kórkép. A betegség egyik, az életminőséget leginkább rontó szövődménye az ún. perianális sipoly, vagyis a végbél mellett kialakuló gennyes, időnként székletes váladékot eredményező „járat”. Ez a tünet csaknem minden harmadik betegnél megjelenik, van, akinél ez az egyetlen, illetve első tünet, míg másoknál a betegség előrehaladásával jön létre – mondta el dr. Miheller Pál, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika egyetemi docense. A perianális sipoly a betegség legnehezebben kezelhető formája, a gyógyszeres terápiára sok esetben rezisztenssé válik a beteg, és a hagyományos műtét sikeressége is jelentősen alacsonyabb Crohn-betegek esetén. Ugyanakkor ez a panaszegyüttes nehezíti meg leginkább az érintett, többségében fiatal betegek életét – magyarázta a Gasztroenterológiai ambulancia vezetője. Hozzátette: a kezelés során a sebész és a gasztroenterológus szoros együttműködésére van szükség.
Galéria
A Semmelweis Egyetemen szeptember eleje óta alkalmazzák azt a nemzetközi szinten is újnak számító eljárást, amellyel speciális őssejteket juttatnak az érintett területre a sipolyzáró műtét közben. A beavatkozás során injekcióval juttatjuk az őssejteket a bélszakaszon belül lévő sipolynyílás környékére, illetve a sipolyjárat mellé – részletezte dr. Ferreira Gábor, a klinika sebész szakorvosa. Az őssejtek általános tulajdonsága, hogy a környezetükhöz alkalmazkodva olyan sejttípussá alakulnak, amilyen szövetbe kerülnek. Ebben az esetben kötőszöveti sejtté alakulva járulnak hozzá a sipolynyílás bezárásához – magyarázták a szakemberek.
Mint azt dr. Ferreira Gábor hangsúlyozta: az új módszer a műtéti folyamatot is egyszerűsíti, emellett csaknem duplájára emeli a Crohn-betegeknél a tartós gyógyulás esélyét, amely esetükben alacsonyabb, mint azoknál, akiknél egyéb okból alakul ki sipoly. A Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika a harmadik hazai centrum, ahol elérhetővé vált ez a beavatkozás, amelyet a Nemzeti Egészségbiztosítás Alapkezelő (NEAK) egyedi méltányosság alapján finanszíroz. Az egyetem korábban a módszerrel kapcsolatos klinikai vizsgálatban is részt vett, majd szeptember elején végezték el az első ilyen kezelést. Az eljárás egy előkészítő műtétből és egy második, az őssejt beadását jelentő beavatkozásból áll, mostanra a teljes folyamat sikeresen lezárult, és a beteg jól van. A klinikán dr. Ferreira Gábor mellett jelenleg dr. Dániel Ádám sebész szakorvos rendelkezik az eljárás elvégzéséhez szükséges képzéssel és licence-szel. A terápiához minden európai centrum számára egy spanyolországi cég biztosítja a zsírszövetből nyert őssejteket, amelyeket 24 órán belül kell felhasználni.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem; Csuja Nándor
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
