Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. december 05.
473593 Összes oltás
Átalakul a Kutatói Szalon – ezt a programsorozat harmadik alkalmán jelentette be dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes. A jövőben akkreditált tantárgyként kreditpont jár azoknak, akik legalább 8 előadáson részt vesznek. Az ezentúl Tudományos és Üzleti Szalon név alatt megvalósuló program legutóbbi előadásán az érdeklődők rendhagyó módon nyerhettek betekintést abba, miként is kell felépíteni egy sikeres kutatási pályázatot. Dr. Fekete Andrea, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi docense, dr. Molnár László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének tudományos munkatársa, valamint dr. Rózsa Balázs, a Femtonics alapítója, ügyvezető igazgatója személyes hangvételű beszámolókon keresztül osztották meg stratégiai gondolataikat, és a kutatási pályázatokkal kapcsolatos tapasztalataikat.

Megújul a Kutatói Szalon programsorozat: a jövőben Tudományos és Üzleti Szalon név alatt valósul meg, és azoknak a TDK- és PhD-hallgatóknak, akik legalább 8 előadáson részt vesznek 1 kreditpont jár,  a szakorvosoknak és szakgyógyszerészeknek pedig alkalmanként 4 szakképzési kreditpont  – ismertette dr. Ferdinandy Péter innovációs és tudományos rektorhelyettes. A kreditszerzési lehetőség dr. Gloviczki Péter, az egykor a Semmelweis Egyetemen végzett nemzetközi hírű érsebész, a Semmelweis Budapest Award 2020. évi díjazottjának november 24-i előadásával nyílik meg.

Dr. Szigeti Gyula, az Innovációs Központ igazgatója köszöntőjében kiemelte, a rendhagyó, személyes hangvételű előadások célja, hogy tapasztalt és a szakterületükön kiemelkedő kutatóktól kapjanak segítséget az érdeklődők abban a kérdésben, hogy miképp is lehet sikeres kutatási pályázatot készíteni. Hozzátette, az előadások nem csupán az egészségügyi területre fókuszálnak, helyt kapott ugyanis a programban dr. Fekete Andrea, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi docensének, és dr. Rózsa Balázs, a Femtonics alapítójának, ügyvezető igazgatójának prezentációja mellett dr. Molnár László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének tudományos munkatársának előadása is.

A hivatalos program kezdetén dr. Fekete Andrea, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi docense, a SigmaDrugs gyógyszerfejlesztő egyetemi spinoff cég vezetője ismertette a kutatási pályázatokkal kapcsolatos tapasztalatait, jótanácsait. Mint fogalmazott, munkájából kifolyólag rálátása nyílik az akadémiai és a piacorientált kutatási pályázatokra is, emellett pedig reviewer (pályázati zsűri) oldalról is tisztában van az elvárásokkal. Kiemelte, kétfajta pályázási stratégia létezik: amikor a projekthez keresünk pályázatot, és amikor a granthez (pályázathoz) igazítjuk a projektet. A szakember javaslata szerint érdemes ezt a kettőt egymással párhuzamosan folytatni. „A pályázat benyújtása előtt minden esetben olvassuk át a kiírást, hogy megfelelünk-e a kritériumoknak” – tanácsolta dr. Fekete Andrea, hiszen ezzel többek között időt spórolhatunk magunknak. Szólt még a határidők, a kulcsszavak, és a kollaborációk fontosságáról, de kitért arra is, hogy miket kell megjeleníteni a kutatási tervben.

Realisztikus és megvalósítható legyen a költségvetés és az ütemterv, ugyanis csökkentheti a validitásunkat, ha ezek irreálisak

– hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott, sikertelen pályázat esetén nézzük meg a véleményt, és tanuljunk belőle. Abban az esetben, ha újra beadjuk pályázatunkat, reflektáljunk a korábbi hibákra.

„Írj sok pályázatot, és valamelyik nyerni fog” – ezzel a felütéssel kezdte előadását dr. Molnár László, az ELKH CSFK Csillagászati Intézetének tudományos munkatársa. Kifejtette, a jó pályázati tevékenység egyik alaptétele, hogy menni kell előre és folyamatosan pályázni. Meglátása szerint nem mindig az ötlethez kell projektet keresni, néha a meglévő pályázathoz kell ötletelni. Kiemelte, a benyújtás előtt kérjük ki mások véleményét, emellett pedig szánjunk rá időt, hiszen a kutatási terv kidolgozásán kívül többek között az adminisztratív feladatokat is végig kell gondolni.

„Aki elnyert egy pályázatot, az már nem csak egy kutató, hanem projektvezető is egyben” – hangsúlyozta, majd hozzátette, ennek megfelelően meg kell tanulni kezelni a költségvetést.

„Csak a be nem adott pályázat az, ami biztosan nem nyer” – emelte ki a szakember, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az elbírálásnál a szerencse és a bírálói szubjektivitás is közrejátszik. Dr. Molnár László aláhúzta, a pályázat tartalmazzon mindig valami újdonságot, hiszen, mint fogalmazott, ugyanarra nem adnak pénzt újra meg újra. Emellett legyen benne egy alaposan megtervezett, valamint egy váratlan elem is, és mindezeket igyekezzünk egyensúlyban tartani. Előadásában ő is hangsúlyozta az adminisztráció fontosságát. „Sok pályázat van nagyon kevés forrásra, így fontos észben tartani, hogy ha nem nyerünk, az nem feltétlen azért van, mert rossz a pályázat. Ilyenkor gondoljuk át, hogy mit lehet javítani” – tanácsolta.

Dr. Rózsa Balázs, a Femtonics alapítója, ügyvezető igazgatója prezentációjában öt pontba szedve vázolta fel, hogy meglátása szerint mire kell fókuszálni egy kutatási pályázat írásakor. Mint fogalmazott, mindenekelőtt legyen egy küldetésünk, amely sugározzon is ki a grantből. Próbáljunk olyan végeredményeket megcélozni, amelyek hamarosan piacra tudnak lépni. Azaz először jöjjön ki egy kutatói termék, ami ugyan egy szűk szegmenst fed le kis piaccal, azonban a piacra lépés mégiscsak megtörténhet vele. Ezután pár éves késéssel követheti az az orvosi műszer, ami tulajdonképpen az eredeti termékre ráépülő folytatás.

Valamiben legyünk elsők, akár publikációkban, akár egy konkrét termékben

– ismertette. Hangsúlyozta továbbá, hogy paraméterekben mérhető eredményeket kell tudnunk prezentálni, amelyek validálása rendkívül fontos. Ez történhet egyrészt közleményekkel, másrészt releváns és nemzetközileg is elismert szabadalmakkal. „Kutatóként erre általában kevés időnk van, így érdemes bevonni egy szabadalmi csapatot” – tanácsolta a szakember. A továbbiakban kitért még a nemzetközi kapcsolatok, a kollaborációs hálók, és az együttműködések fontosságára is. „Próbálkozni kell, ami ugyan egy nagyon nehéz küzdelem, viszont nagyon sokat lehet tanulni belőle” – zárta prezentációját dr. Rózsa Balázs.

Az előadásokat követően dr. Szigeti Gyula összegezte az elhangzottakat, majd a hallgatóságnak lehetősége nyílt kérdéseket feltenni a kutatóknak.

Horváth Dóra
Fotók: Tuba Zoltán

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.