Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. október 25.
407854 Összes oltás
A Kutatói Szalon idei első eseményén a molekuláris onkológiai diagnosztikáról és a személyre szabott terápiáról hallgathattak előadásokat az érdeklődők. Az eseményt dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese nyitotta meg.

Ez az első Kutatói Szalon ebben a szemeszterben. A tavalyi évben a sorozatot szüneteltettük a COVID-19 járvány miatt, mivel úgy gondoltuk, hogy az eseménynek személyes jelenléttel van igazán értelme – fogalmazott megnyitó beszédében dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, hozzátéve: ebből az elvből némiképp engedtek, ugyanis a Semmelweis Szalonban megtartott előadások az érdeklődők számára online is nyomon követhetőek voltak.

Dr. Tímár József, a II. sz. Patológiai Intézet egyetemi tanára „Mutáns Ras gént hordozó daganatok kezelési lehetőségei: valóban célozhatatlan a Ras mutáció?” címmel tartott előadást. „Azt szokták mondani, hogy az onkológiában az utolsó nagy, megoldatlan probléma, amely a XXI. században előttünk áll, az az úgynevezett Ras-mutáns daganatok kezelése. Ez az a genetikai hiba, ami az emberi daganatokban leggyakrabban előfordul, hiszen azok 20-30%-ában, míg egyes típusok, mint hasnyálmirigy-rák esetében azok 80-90%-ában megtalálható” – magyarázta, hozzátéve: évtizedekig azt gondolták, hogy ezt nem lehet kezelni, ám a közelmúlt kutatási eredményei megdöntötték ezt a dogmát. Amerikában indítottak egy programot, amit a „daganatos holdraszállásnak” is neveznek a vállalkozás jelentősége miatt. Ennek eredményeként megjelent az első olyan törzskönyvezett gyógyszer, amelyet az egyik ilyen típusú, a tüdőrákban megtalálható mutáns fehérje ellen fejlesztettek ki – ez várhatóan egy lavinaszerű folyamatot indít majd el. Mi itt Magyarországon egy konzorcium keretében hasonló álmokat dédelgetünk: egy olyan, erre az onkogénre ható gyógyszert szeretnénk kifejleszteni, illetve olyan új kezelési alternatívákat akarunk létrehozni, amelyek segítenek ezen daganatok kezelésében és a most törzskönyvezésre kerülő gyógyszerek még hatékonyabbá tételében – foglalta össze előadását dr. Tímár József.

Dr. Győrffy Balázs, a Bioinformatika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora „Omikai adatok alkalmazása prognosztikus és prediktív onkológiai biomarkerek azonosítására” című előadása során három olyan bioinformatikai eszközt mutatott be az érdeklődőknek, amelyeket a tanszéken fejlesztenek, és onkológiai kérdéseket válaszolnak meg. A prezentáció során ismertetett egyik eszköz segítségével meg lehet határozni a normál és tumor közötti génexpressziós különbséget, egy másikkal azt, hogy mi függ össze a terápiás válasszal, míg a harmadikkal meg lehet határozni, hogy egy génmutáció és egy génexpresszió mutat-e egymással összefüggést egy tumorban. Dr. Győrffy Balázs kiemelte, az eszközfejlesztés során különböző adatokat használtak fel. „Összesen több mint százezer beteg omikai adata van benne ezekben az adatbázisokban, amely génexpressziós, mutációs, illetve fehérjeexpressziós adatokat tartalmaz” – ismertette.

Ezt követően „Személyre szabott terápiát támogató genomikai eljárások az onko(hemato)lógiában” címmel tartott előadást dr. Bödör Csaba, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa. Prezentációjában azokról a molekuláris genomikai módszerekről és innovációkról – pl.: új generációs szekvenálás, digitális PCR-alapú korszerű eljárások – beszélt, amelyeket az elmúlt három évben sikerült meghonosítani a Semmelweis Egyetemen. Mint kiemelte, ezeknek az eljárásoknak hála, azonosíthatók a különböző daganatok genetikai eltérései, amely eltérések ismerete segíti a diagnózisalkotást, illetve a klinikusok munkáját az optimális terápia megválasztásában. Az innováció lényege a daganatos betegek legkorszerűbb diagnózisa és célzott kezelése. „Nagy várakozás övezi az úgynevezett precíziós medicinát, amely miatt különösen fontos a visszafogott és mértéktartó értékelés, a betegek korrekt, kiegyensúlyozott tájékoztatása, valamint a klinikusok központi szerepe az egész láncolatban” – hangsúlyozta dr. Bödör Csaba, kiemelve, hogy klinikailag indokolt helyzetekben, klinikussal konzultálva van az eljárásnak a beteg számára valóban hasznosítható kifutása.

Dr. Peták István, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet tudományos főmunkatársa, az Oncompass molekuláris farmakológusa „Terápiás döntéstámogatás a precíziós onkológia klinikai alkalmazásában” címmel tartott prezentációt. „Az emberiség 2020-ra megismerte azokat a géneket, amelyek a daganatokat okozzák – ma már a betegek 95%-nál megállapítható, melyik gén hibája hozza létre a tumort” – emelte ki, hozzátéve: több mint száz célzott gyógyszer van forgalomban, ezek kiválasztásához pedig olyan molekuláris diagnosztikai módszerek is elérhetőek, amelyekkel a daganatot megvizsgálva előre jelezhető, az adott beteg melyik gyógymódra hogyan reagál. „Megjelent a mesterséges intelligencia is az orvosi eszközök tárházában, amellyel tudunk segíteni abban, hogy minden páciens a legjobb, leghatásosabb személyre szabott terápiát kaphassa” – mutatott rá dr. Peták István. Előadásában bemutatta a molekuláris diagnosztika fejlődését, valamint olyan mesterséges intelligencia-alapú orvosi eszközök fejlesztését is, amelyek nemrég nagy innovációs pályázatokon is elismerésben részesültek.

 Az előadások a Semmelweis Polgárok számára VPN hozzáféréssel a Kaltura rendszerben erre a linkre kattintva visszanézhetőek.

Horváth Dóra, Szabó Ádám
Fotó: Ancsin Gábor

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.