2021. június 24-én elhunyt dr. Appel Julianna, a Pulmonológiai Klinika korábbi munkatársa. 

Búcsúzunk kedves kollegánktól, aki 1964-2004-ig, nyugdíjba vonulásáig, a Pulmonológiai Klinika munkatársa volt.

1964-ben végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán summa cum laude minősítéssel.

Ezt követően az általa sokat emlegetett és nagyra tartott Miskovits Gusztáv professzor úr osztályára került, ahol nem csak a betegellátás fortélyait sajátítottal el, de bekapcsolódott a tudományos munkába is. Ennek eredményeként 1967-ben tüdőgyógyász szakorvosi, majd 1971-ben kórbonctani és kórszövettani vizsgálatok szakorvosi vizsgát tett. Ezután is rendszeres kapcsolatban maradt a II. Sz. Kórbonctani Intézet munkatársaival, ahol az elektronmikroszkópos laboratóriumban folytatta kutatómunkáját. 1980-ban elnyerte az MTA orvostudomány kandidátusa minősítést.

Klinikai gyakorlati munkája alapos, lelkiismeretes volt, nagy súlyt fektetett az oktatásra. Minden gyakorlatára, előadására különös gonddal készült.

2000-ben dr. Magyar Pál professzor úr a Klinika immun-cito-hisztopatológiai laboratórium vezetőjévé nevezte ki, de már 1974-től önállóan dolgozott és nagy segítségére volt kollegáinak a gyors diagnózis felállításában. Asszisztensnőjével nem csak szakmai, hanem baráti kapcsolatot is ápolt, végig utazták együtt a világot, az ő családja volt Judit családja, az ő gyerekei Judit unokái.

Nyugdíjazás után az Érdi Tüdőgondozóban folytatta munkáját, ahol élvezte a gondos munkájáért kijáró szeretetet, ami munkatársai (többen a klinika korábbi orvosai) és betegei felől felé áradt.

Ezt követően a Szent Kristóf Szakrendelő XXII. kerületi TG intézet munkatársa lett. 2014-ben Pro Medicina Újbuda kitüntetésben és polgármesteri dicséretben részesült az egészségmegőrzés, a betegek életkörülményeinek, testi-lelki állapotuk javítása érdekében kifejtett lelkiismeretes és kiemelkedő gyógyító megelőző tevékenységéért.

Judit energiája kifogyhatatlan volt. Tartotta a kapcsolatot régi klinikai kollegáival, az utolsó évekig rendszeresen tanult angolul, járt a TIT művészettörténeti előadásaira, ahol nem csak jegyzeteket készített, de esszéket is írt,  minden fontos mozi- színházi-előadáson megjelent, kiállítás nem zárulhatott az ő előzetes látogatása nélkül.

De ez a kifogyhatatlannak hitt energia mégis csak elfogyott egyszer.

Szeretett kollegái gondos orvosi segítsége ellenére, 2021. június 24-én elhunyt.

Jó volt életének részeseinek lenni.

 

                                                                                              Pulmonológiai Klinika munkatársai

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.