A leggyakoribb allergiás reakciók közé tartozik a száj, a torok, az ajkak vagy a fül viszketése, az arc kipirosodása – ez leginkább a cseresznyére, az eperre, a málnára és a barackra jellemző tünetegyüttes, amely súlyosabb esetben az ajkak és a nyelv feldagadásával, légszomjjal is járhat – emelte ki Vékony Blanka, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék tanársegéde.
Ha bőrkiütés, légúti tünetek, gyomor- és bélrendszeri panaszok jelentkeznek egy tápláléktól, az elsődleges megoldás az lehet, hogy a beazonosított ételeket átmenetileg kiiktatjuk a gyermek étrendjéből, ugyanis a táplálékallergia kezelésének ez az egyetlen, jelenleg hatásos módja.
Ezzel egy időben kezdjünk el táplálkozási naplót (táplálkozási-tüneti napló) vezetni, amelyből – ha mindezt körültekintően tesszük – megtudhatjuk, mely gyümölcsök esetében jelentkeznek a tünetek – teszi hozzá a szakember. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a gyermekünk táplálékallergiás, a beazonosított ételeket teljesen el kell hagyni az étrendből. Csecsemők esetében azt is fontos kiemelni, hogy az új alapanyagok bevezetését érdemes 3-4 napos eltolással végeznünk, így időt hagyva egy esetleges tünet azonosítására.
Ha a tünetek újra jelentkeznek vagy súlyosabb, egyszerre több allergiás reakciót is okoznak, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Gyógyszeres terápia (szisztémás kezelés) csak az igen súlyos tünetek előfordulása esetén szükséges. Bőrtünetek, mint ekcéma vagy csalánkiütés enyhítése sok esetben inkább lokálisan, helyileg alkalmazható készítményekkel történik. A táplálékkal szembeni allergiát a gyerekek az esetek nagy százalékában négy-ötéves korukra kinőhetik, addig azonban figyelni kell a diétára és az esetlegesen fellépő panaszokra. Ez azonban nem biztos, hogy minden esetben a teljes allergia megszűnését jelenti, hiszen ismert az ún. atópiás menetelés. Ez azt jelenti, hogy az allergiás tünetcsoport később és más formában jön elő újra például légúti allergiaként.
Vékony Blanka szerint az étrend összeállítása során nem feledkezhetünk meg arról, hogy a fejlődéshez elengedhetetlen, kornak, nemnek, fizikai aktivitásnak megfelelő makro- és mikrotápanyag-szükségletet kell biztosítani abban az esetben is, ha az allergént kizáró étrend szerint táplálkozik a gyermek. Kellő odafigyeléssel kell eljárni azzal kapcsolatban is, hogy ne csak magát a táplálékallergént vegyük ki az étrendből, hanem az azt rejtett formában tartalmazó, az allergénnel szennyezett élelmiszereket is.
Csatári-Földváry Eszter
Kiemelt kép (illusztráció): Pixabay
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
