A tüdőt érintő legfontosabb betegségeket és ezek diagnosztikáját, valamint terápiáját mutattuk be a Semmelweis Egészség Napok programsorozaton, melyen többek között a tüdőrák, az asztma, a COPD mellett természetesen a napjainkban különösen aktuális koronavírusról sem feledkezhettünk meg – hangsúlyozta a programot szervező Pulmonológiai Klinika igazgatója, dr. Müller Veronika egyetemi tanár. A professzor kiemelte: az online térben is minden előadást igyekeztek interaktívvá tenni, így a prezentációk után konzultációra is lehetőség kínálkozott.
Dr. Dombai Brigitta szakorvosjelölt rövid történelmi kitekintéssel kezdte előadását, majd nemcsak a cigarettáról, hanem az alternatív dohánytermékek, köztük a vizipipa és az e-cigaretta egészségkárosító, daganatkeltő hatásairól is szólt. Elhangzott, hogy ugyan a vizipipázás alkalomszerű közösségi program, ám 8-szor gyakrabban válnak dohányossá azok a fiatalok, akik kipróbálják ezt. A szakember arra is kitért, hogy a dohányfüstben 4000 kémiai anyag van jelen, ennek tizede bizonyítottan egészségkárosító, amelyek ugyanúgy megtalálhatóak az alternatív dohánytermékekben is. Így például a nikotin, amelynek többek között vérnyomásemelő, szív-érrendszeri, rákkeltő, magzatkárósító hatásai ismertek. A szakember hozzátette, javultak ugyan az elmúlt években a magyarországi dohányzási statisztikák, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a naponta több mint 10 szál cigarettát használók 5-10 évvel élnek kevesebbet a nemdohányzóknál.
Dr. Losonczy György egyetemi tanár a tüdőrákról és annak újabb kezelési lehetőségekről beszélt prezentációjában. Kiemelte: a tüdőrák leggyakoribb oka a dohányzás, és képeken is bemutatta, hogyan alakul át az egészséges hörgőhám daganatossá. Szólt a tüdőrák leggyakoribb tüneteiről (például köhögés, légszomj, fogyás, étvágytalanság), amelyek nem specifikusak és nem okoznak fájdalmat, ezért veszik későn észre a betegséget, ami ahhoz vezet, hogy az esetek 70 százalékát előrehaladott állapotban diagnosztizálják. Az onkológus-tüdőgyógyász hangsúlyozta: a számos mellékhatással járó kemoterápián túl azonban az áttétes tüdőrák kezelésében 2008 óta elérhető a molekuláris célzott kezelés, 2017 óta pedig az immunológiai kezelés, melyekkel a halálos kór krónikus betegséggé tehető.
Dr. Gőbel Orsolya pszichológus előadásában ahhoz nyújtott segítséget a daganatos betegeket kísérő hozzátartozóknak, hogyan lehet jól segíteni ebben a nehéz élethelyzetben. Részletezte, hogy a betegség alatt az érintettben elindul az elutasítás, a düh, a harag, a lázadás, a tiltakozás, az alkudozás, a depresszió, a lehangoltság és végül az elfogadás. Fontos, hogy az érintett tervezze újra az életét, a beteg környezete pedig megértse: ahhoz kell őt hozzásegíteni, hogy saját magán tudjon segíteni. A betegséggel való küzdelemben ugyanis csak 50 százalék az orvosi segítség, a másik 50 százalékot a páciens maga tudja hozzátenni. Az utolsó időszak embert próbáló nehézségeihez azt tanácsolta a szakember, hogy ilyenkor eljön az ideje a ki nem mondott szavakat megfogalmazásának, a könnyeknek, az egymás előtti megnyílásnak, a hála és a köszönet kifejezésének is.
Dr. Erdélyi Tamás szakorvosjelölt az allergiákról szóló előadásában ismertette, hogy leggyakrabban a pollenek okozzák a kellemetlen tüneteket, de sokan lehetnek allergiások egy házi kedvenc szőrére vagy egy rovarra is. Az állatszőr allergia során ugyanakkor nem a szőr váltja ki a kellemetlen reakciót, hanem olyan fehérjék, amelyek az állat levált hámsejtjeivel, nyálával, vizeletével terjednek, míg a poratka esetében a rovar széklete a fő allergén.
A Dr. Tamási Lilla egyetemi tanár által összeállított és az asztmás betegeknek segítséget nyújtó előadást Koch Lilla VI. éves orvostanhallgató tartotta meg. Az előadó végigvezette a betegség jellegzetes tünetit és kivizsgálás lépéseit. Elmondta, hogy az asztma diagnózist a tüdőgyógyász szakorvos a jellemző panaszok esetén elvégzett légzésfunkciós vizsgálatok alapján állíthatja fel, és kitért arra is, hogy a betegség összefügghet valamilyen allergizáló tényezővel. Az érintetteket megnyugtatta, a kivizsgálás fájdalommentes.
Dr. Bohács Anikó egyetemi docens az inhalációs terápiákat mutatta be, melyek az obstruktív tüdőbetegségekben (aszma, COPD) a kezelések alapját jelentik, és sokkal kevesebb mellékhatással járnak, mint ha tablettában szájon át alkalmaznák ezeket. Bizonyos betegségekben antibiotikumokat, köptetőket is lehet inhalációban alkalmazni, az irritáló hatású készítmények belégzése azonban káros lehet a légutakra – tudhatták meg az előadás résztvevői.
Dr. Müller Veronika egyetemi tanár, a Pulmonológiai Klinika igazgatója a COVID-19 betegség magyarországi megjelenéséről, tüneteiről, a Semmelweis Egyetem szerepéről szóló előadásában kiemelte, hogy a covidellátás multidiszciplináris, melyben több szakma orvosi és szakdolgozói működnek közre. A tüdőgyógyász bemutatott egy rövid filmet is, ezzel illusztrálva a covidellátásban résztvevők munkájának fontosságát a takarítószemélyzettől a gyógytornászon át. A nézők láthatták, hogyan kell beöltözni a vörös zónába belépőknek, és hogyan zajlik a fertőtlenítés az onnan való kilépés után. A professzor szólt az elérhető terápiás lehetőségekről, a remdesivirről és a favipiravírról is, kiemelve, hogy a klinikán nagy körültekintéssel használják ezeket. Ahhoz is hasznos tanácsokat adott, hogy ha fertőzöttek vagyunk és otthon kell maradnunk, mi segítheti a gyógyulást. Például sokat kell inni, pihenni, vitaminokat szedni, ha szükséges, akkor lázat csillapítani, de ha általános vészhelyzeti tünetek jelennek meg (például romló nehézlégzés, látászavar, beszédzavar, mellkasi fájdalom, tartós hányás), akkor szükségessé válhat a kórházi kezelés. A szakember szerint az otthoni karantén alatt a nagyon intenzív mozgás helyett inkább légzőtorna javasolt. Kitért arra is, hogy a fertőzésen átesettek 53 százalékánál a betegség elmúltával a fáradtságérzet hosszabb ideig is fennmarad. A egyetem koronavírus tájékoztatójában további hasznos tanácsok olvashatók.
Dr. Büdi Lilla szakorvosjelölt a védőoltások történtéről, típusairól, jelentőségéről szóló prezentációjában aláhúzta, hogy világszerte évi 2-3 millió ember életét mentik meg a védőoltásokkal. Hazánkban a gyermekek kötelező oltásokkal való átoltottsága 98 százalék felett van, ami rendkívül jónak mondható. A légúti fertőzek elleni oltások közül kiemelte az influenza elleni védőoltást, melyet mindenkinek javasolt beadatni, hiszen ezzel a betegség lefolyása enyhíthető, a szövődmények megelőzhetők. A COVID-19 vakcináról elmondta, hogy jelenleg 48 klinikai vizsgálat van folyamatban, és várhatóan 2021 első-második negyedévében lesz elérhető.
A program záróelőadásában dr. Csósza Gyöngyi kardiológus a terhelésre jelentkező fulladás okait és kezelését mutatta be. Arra is részletesen kitért, hogy mivel többféle betegség is okozhatja ezt a tünetet, ez nehezíti a diagnózis felállítását. A légzőrendszeri eltéréseken túl a keringési problémák és egyéb kórképek, például vérszegénység, pajzsmirigybetegég is állhat a háttérben, de nem minden esetben betegség az ok: többek között nagyobb fizikai megterheléskor, nagyobb tengerszint feletti magasságnál és túlsúly esetén is felléphet a terhelésre jelentkező fulladás. A szakember egy ritka, leginkább fiatalokat érintő betegségről, a pulmonáris hypertóniáról is említést tett, amikor a tüdőerekben alakul ki eltérés és ez vetet fulladáshoz. A terápia az alapbetegség kezelésére és a kondíció javítására irányul, amennyiben nincs ellenjavallat.
A Semmelweis Egészség Napok rendezvénysorozat várhatóan 2021 februárjában folytatódik.
Dávid Orsolya
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
