Dr. Tábi Tamás 2001-ben diplomázott az egyetem Gyógyszerésztudományi Karán, azóta, immár 19 éve dolgozik az intézetben. Mint mondta, pont akkor vette át a vezetői feladatokat, amikor az egész Gyógyszerésztudományi Kar nagy átalakulás előtt áll. Az egyetem alapításának 250 éves jubileuma kapcsán a többi között a gyógyszerészképzés kurrikuluma is megújul, ami a kar legfiatalabb intézeteként minket is érint – fogalmazott. Fontos feladatunk az orvos-biológiai tárgyak oktatásának erősítése; fő tantárgyunk, a gyógyszerhatástan és toxikológia kettőről három félévre bővül, így jobban emészthetővé válik a nagy mennyiségű tananyag – magyarázta. A másik két tárgy – a kórtani és klinikai alapismeretek, illetve a gyógyszeres terápia – vonatkozásában újrastrukturálták az előadásokat, a szemináriumi órákat pedig megemelték, ezzel is produktívabbá téve az oktatást – sorolta a kurrikulumreform őket érintő változásait.
Az oktatás, valamint az intézet jövője szempontjából is az egyik legfontosabb feladatomnak tartom a humánerőforrás biztosítását, amit elsősorban belső utánpótlásból kell megoldani – fogalmazott dr. Tábi Tamás, aki úgy véli, azok a fiatalok, akik itt végeztek tudományos munkát, jobban kötődnek, lojálisabbak az intézethez. Céljai között szerepel egy olyan munkakörnyezet, anyagi és erkölcsi elismerés biztosítása, amivel hosszú távon is itt tarthatók a munkatársak. Ehhez segítséget nyújt a Hőgyes–Schöpf-Merei projekt, mely fantasztikus lehetőségeket rejt magában – mutatott rá. A fejlesztés nagymértékben javítja, és egy korszerű, XXI. századi környezetbe helyezi az oktatási infrastruktúrát. Az új tömb azonban nemcsak a graduális képzéseket érinti, kutatási központként is funkcionál majd új, korszerű infrastruktúrát nyújtva a karon folyó kutatásokhoz – fejtette ki.
A Gyógyszerhatástani Intézet mindig is kiemelkedett szerteágazó kutatási területeivel. Kezdettől fogva a központi idegrendszeri témák domináltak, a neurodegeneratív betegségek, mint a Parkinson- és az Alzheimer-kór gyógyszerei mellett a pszichiátriai betegségek, a depresszió, a szorongás és a migrén kezelése témakörében is folynak kutatások. Saját kutatásai közül kiemelte a sejtkultúrában vizsgált idegsejtkárosodás és az inzulin közötti kapcsolatot kereső kutatásokat, vagyis, hogy az inzulin milyen mértékben képes ezt az idegkárosodást mérsékelni. Az in vivo állatkísérletes és az in vitro sejtkultúrás, humángenetikai kutatások mellett folynak még képalkotó, illetve mesterséges intelligencián alapuló kutatási eljárások is – sorolta. Ezt a sokoldalú kutatási tevékenységet kell továbbra is fenntartanunk, hogy versenyképesek tudjunk maradni, alkalmazkodva az éppen aktuális irányvonalakhoz – tette hozzá. Dr. Tábi Tamás fontosnak tartja, hogy „több lábon álljon” az általa vezetett intézet, ezért az alapkutatások mellett szeretné a transzlációs jellegű, innovatív kutatási vonalat is erősíteni.
Vezetői feladatai mellett továbbra is részt vesz a laboratóriumi kutatásokban, mint mondta, ez az, ami frissen tartja őt. Fontos számára, hogy az intézetben csapatmunka legyen, mindenkinek lehetnek jó ötletei és együtt dolgozhatnak azok megvalósításán.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
