Dr. Földesi Renáta dékáni megbízott „Hári Mária rendszerépítő tevékenysége és a rendszerszemlélet a konduktív pedagógiában” című előadásában felidézte mindazokat a szakmai állomásokat és szemléletformáló hatásokat dr. Pető András életében, melyeknek eredményeképpen megszülethetett a konduktív pedagógia filozófiája. A kar névadójának örökségére építve ezt fejlesztette tovább dr. Hári Mária. Az emlékelőadásból többek között megtudhattuk, hogyan jelent meg a kezdetektől, az 1950-es évektől a konduktív pedagógia különböző szintjein a rendszerszemlélet. Dr. Földesi Renáta felvázolta azt a fejlődési ívet, amely megmutatja, hogyan vált az elméleti megfontolás-alapú gyakorlati alkalmazásból egységes, koherens, ma is érvényes szisztéma. Szakmatörténeti mérföldkövek mentén mutatta be a konduktív nevelési rendszer feltételének kidolgozását, kiemelve a képzés felsőfokú szintre emelését, az országos hatáskörű szűrés és nyilvántartás kidolgozását, a hálózatépítés folytatását, a nemzetközi kapcsolatok kiterjesztését, az eredményesség dokumentálását, illetve ezzel összefüggésben a tudományos térben való megjelenést is.
Galéria
Dr. Túri Ibolya, a kar tudományos dékánhelyettese a dr. Hári Mária munkásságában megjelenő tudományosság és mérhetőség fordulópontjait mutatta be. Kiemelte, hogy dr. Pető András olyan újszerű problémamegközelítéssel fordult a központi idegrendszeri sérülés felé, amely a pedagógus és nevelt közötti együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Sorra vette hogy követőinek, köztük dr. Hári Máriának is milyen kihívásokkal kellett szembenézniük. Az előadásból kiderült: a konduktív nevelés eredményességét már a hetvenes években igazolták. A pedagógiai megközelítés és a pedagógiai helyzetben szervezett nevelés és fejlesztés a rossz beidegződések gátlása, a helyes megoldásmódok, az orthofunkció kialakítása irányában hatnak – vélte a dékánhelyettes. Kiemelte, hogy a pedagógiai folyamatba ágyazott ellenőrzés és értékelés nem választható el a neveléstől, azzal funkcionális egységet alkot; célja, hogy lássuk, hol vannak még a rehabilitálhatóság elérése szempontjából megvalósítandó feladatok – fogalmazott.
Vissi Tímea, a Konduktív Pedagógiai Intézet tudományos segédmunkatársa a PAK gyakorlóterületein bevezetett Dokumentációs- és Mérési Kézikönyvet mutatta be. Felidézte, hogy a karon 2016-ban alakult mérési kutatócsoport, mely elsődleges feladatának tekinti a kar gyakorló területein használt megfigyelési szempontok egységesítését. A mérési tapasztalatokat felhasználva a kézikönyv szabályozza a mérőeszközök használatát, összegi az eredményeket, továbbá számszerűsített mutatókat használva a konduktív nevelés gyakorlatát, eredményeit a szűkebb és tágabb szakma számára is érthetővé és elérhetővé teszi. Mint mondta, 2020 tavaszán elkészült a PAK gyakorlóterületei számára a Dokumentációs- és Mérési Kézikönyv átdolgozott, javított kiadása. Előadásában ismertette a kézikönyv átdolgozásának legfontosabb szempontjait. Kiemelte: a kutatócsoport elsődleges célja egyrészt a főiskolai képzés, a gyakorló szakemberek valamint a tudományos élet szereplői közötti párbeszéd kialakítása, támogatása, egymás eredményeinek hasznosíthatóvá tétele. További célok között említette egy egységes adatbázis kiépítését, mely utat nyithat a további tudományos vizsgálódások előtt.
A megemlékezés a Hári-emléktáblánál tartott koszorúzással zárult.
Bódi Bernadett
Fotó: Horváth Petra – Semmelweis Egyetem Pető András Kar
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
