Az optometristák képzését a Szemészeti Klinika szervezte meg, így lett dr. Nagy Zoltán Zsolt egyetemi tanár először a Kari Tanács tagja, majd 2013. július 1-jétől dékán, illetve előtte a Klinikai Ismeretek Tanszék vezetője – idézte fel a kezdeteket. „Nem számítottam rá, hogy ez ilyen összetett feladat lesz, ami főként a kar képzéseinek változatosságából adódik: közel 3500 hallgatónk van, négy alap- és négy mesterképzés működik 11 szakiránnyal, nappali és részidős képzésben” – foglalta össze a leköszönő dékán. Az ETK a második legnagyobb kar a Semmelweis Egyetemen, az országban pedig a legnagyobb képzési spektrummal rendelkezik, az egészségtudomány teljes egészét lefedi a kínálat – tette hozzá. Ezen kívül OKJ-s és szakmacsoportos képzéseket is végzünk, tavaly például majdnem kétezer szakember szakmacsoportos oktatását látták el a kar munkatársai – számolt be dr. Nagy Zoltán Zsolt.
Új szakként indult el az elmúlt években az egészségügyi tanárképzés, ami közel egy évtizede nem zajlott már az országban, éppen ezért egyre többen jelentkeznek rá. Szintén újdonság volt az elsősorban a stroke-on átesett betegek rehabilitációjához szükséges hang-, beszéd- és nyelésterápia szak elindítása. Tavaly a gyógytornász képzésünket a nemzetközi gyógytornász szövetség is akkreditálta 5 évre, ami nagy szakmai eredmény – hangsúlyozta a leköszönő dékán.
A tudományos tevékenység fejlesztése fontos feladatunk volt eddig és a továbbiakban is az marad – folytatta dr. Nagy Zoltán Zsolt. Jelenleg főleg oktatók dolgoznak a karon, kutatói állásban kevés szakember van, ezen a téren további fejlesztések szükségesek. Emellett egy kutatólabor kialakítását is tervezzük az Erkel utcában. Az utóbbi években Bednárikné Dörnyei Gabriella dékánhelyettessel, dékáni utódommal összeállítottuk a tudományos portfóliót, ennek eredménye mára jól látható – ismertette dr. Nagy Zoltán Zsolt. 2016-ban 35 kutatási téma folyt a karon, ez a szám az idei tanévre 58-ra nőtt; a témák számának emelkedésével párhuzamosan a kutatási hajlandóság is nagyobb lett – tette hozzá, és a TDK-munkák színvonala is egyre magasabb lett meglátása szerint.
A publikációk – főleg az angol nyelvű írások – száma jelentősen nőtt, az elmúlt években 264 angol cikk került ki a karról és összesen 970 közlemény jelent meg az elmúlt 4 évben. A kutatóállomány fejlesztése és a tudományos teljesítmény növelése fontos törekvésünk, ennek érdekében alapítottuk meg szakmai újságunkat, a DHS-t (Development in Health Sciences) teljes értékű szerkesztőséggel és szakmai bírálókkal, ezzel is publikációs lehetőséget biztosítva az oktatók és hallgatók számára – mondta el dr. Nagy Zoltán Zsolt. A kari folyóirat jelenleg nyomtatva és open access formában, online is elérhető, idővel reményeink szerint a Medline referáló rendszerébe is bekerülhet, hosszú távon pedig impaktfaktort is szerezhet – fűzte hozzá.
Szintén a tudományos fejlesztés érdekében kezdődött 3 éve az Egészségtudományi Doktori Iskola megszervezése, ami idén nyár végétől indulhat az egyetem Doktori Iskolájának keretei között. Négy nagyobb programon belül – klinikai és összehasonlító egészségtudományok; elméleti és preklinikai egészségtudományok; társadalom és egészség; nép- és közegészségtudományok – szerepelnek majd a szűkebb témák, ami remélhetőleg tovább fejleszti a kar tudományos tevékenységét és elismertségét – számolt be a dékán hozzátéve, hogy ebbe a programba fog bekapcsolódni a Pető András Kar is.
Az ETK 2000-ben költözött az egykori Vas utcai kórház helyére a jelenlegi impozáns épületébe. A felújítások harmadik ütemét dr. Nagy Zoltán Zsolt egyik legjelentősebb eredményének tartja: a kormány támogatásával 5,8 milliárd forintot kap az egyetem egy új kari épület kialakításának finanszírozására. Itt két nagy, előadásokra alkalmas tanterem, szemináriumi termek, laborok kapnak helyet, és egy külön emeleten zajlik majd a jelenleg részben külső helyszíneken, széttagoltan megoldott hagyományos kínai gyógyászati képzés. Az oktatói szobák számának növelése segíthet a karon állandó állományban lévő tanárok számának emelkedésében, mivel most épp a helyhiány miatt van szükség sok külsős óraadó bevonására – fejtette ki a dékán. A tervek szerint az új épületet 2021 év végén lehet majd birtokba venni.
Dr. Nagy Zoltán Zsolt szólt róla, hogy az országon belül mintegy 25 kooperációs partnerük van, ami főleg a gyakorlati képzés terén ad nagy mozgásteret, a közel 40 külföldi partnerrel elsősorban az Erasmus+ program keretében működnek együtt. A nemzetközi kapcsolatok közül kiemelte a Luganói Egyetemet, ahol a kar tanterve alapján oktatják a gyógytornászokat. A kínai Heilongjiang Egyetemmel és a Shanghai University of Tradicional Medicine-nel a hagyományos kínai gyógyászati képzésben áll fenn többéves együttműködés. Nemrég pedig egyesült államokbeli egyetemekkel pályáztak az ápolóképzés fejlesztésére, amivel egymillió dollárt nyertek el.
„Úgy érzem, hogy minden szempontból stabil állapotban tudom átadni a kart, sok fejlesztést és modernizációt sikerült elérni mind az oktatás, mind a kutatás területén, javult a kutatási tevékenység, nagyon jó az oktatói csapat és az oktatás színvonala, amiért köszönet illeti a munkatársaimat, akiknek tevékenységére továbbra is számítunk a színvonal fenntartása érdekében. Az elmúlt hét év alatt jelentős eredményeket értünk el együtt” – mondta dr. Nagy Zoltán Zsolt. Hozzátette, hogy az új dékánt ismerve bízik benne, hogy az ETK megtartja az elért színvonalat és még tovább fog fejlődni.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
