A legfrissebb kutatási adatok szerint egyes felületeken akár 72 órán keresztül is fertőzőképes marad az új koronavírus. A New England Journal of Medicine-ben közölt adatok szerint rézen akár négy óráig, kartonpapíron 24 óráig, műanyagon és rozsdamentes acélon pedig 72 óráig is életben marad a koronavírus, ami a levegőben szálló részecskékre tapadva több órán át életképes. Éppen ezért különösen fontos, hogy mindenki a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt fektessen a rendszeres kézmosásra, ami Semmelweis Ignác felfedezése óta a legjobb ismert módszer a betegségek elkerülésére. Ezen kívül a különböző felületek gyakori fertőtlenítése is kiemelt jelentőségű, különösen a kórházakban és a közösségi terekben.

A SARS-CoV-2 (angolul: severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) egy újfajta humán koronavírus, amely 2019-ben a kínai Wuhanban tűnt fel először, mára pedig már világjárványt okozott.

Egy, a New England Journal of Medicine-ben nemrég megjelent amerikai kutatás során a köhögéssel, illetve tüsszentéssel a levegőbe kerülő aeroszolokban, valamint a különböző felületeken vizsgálták a SARS-CoV-2 stabilitását és hasonlították azt össze a vele legközelebbi rokonságban álló SARS-CoV-1 stabilitásával.

A kutatás során a két vírust 5 különböző környezetben vizsgálták: aeroszolban, műanyagon, rozsdamentes acélon, rézen és kartonpapíron. Az elemzéseket 21-23 oC-os hőmérsékleten, aeroszolok esetén 65 százalékos, a különböző felületek esetén pedig 40 százalékos relatív páratartalom mellett végezték.

A SARS-CoV-2 aeroszol formájában a kísérlet 3 órás időtartama alatt életképes maradt, mialatt a vírus titer 103,5-ről 102,7 TCID50/liter levegőre csökkent. Ez a csökkenés hasonló volt a SARS-CoV-1 esetében megfigyelhető redukcióhoz (104,3-ról 103,5 TCID50/liter levegőre). (Lásd: A ábra)

A SARS-CoV-2 stabilabb volt műanyagon és rozsdamentes acélon, mint rézen és kartonpapíron. A felületre juttatást követően műanyagon 72 óráig, míg rozsdamentes acélon 48 óráig is életképes maradt, habár a vírus titer jelentősen csökkent ez idő alatt (műanyagon 103,7-ről 100,6 TCID50/milliliter közegre 72 óra után, rozsdamentes acélon 103,7-ről 100,6 TCID50/ milliliter közegre 48 óra után) (Lásd: A ábra). A SARS-CoV-1 stabilitási kinetikája hasonló volt: a vírus titer műanyagon 72 óra alatt 103,4-ről 100,7 TCID50/ milliliter közegre, míg rozsdamentes acélon 48 óra alatt 103,6-ról 100,6 TCID50/ milliliter közegre csökkent (Lásd: A ábra).

Rézen a SARS-CoV-2 4 óráig, míg a SARS-CoV1 8 óráig maradt életképes, kartonpapíron vizsgálva a SARS-CoV-2 24 órán, a SARS-CoV-1 pedig 8 órán túl már nem volt kimutatható (Lásd: A ábra).

Mindkét vírus titere exponenciálisan csökkent a kísérleti körülmények között (Lásd: B ábra). A SARS-CoV-2 és a SARS-CoV-1 féléletideje aeroszol formájában és rézen is hasonló volt, kartonpapíron azonban a SARS-CoV-2 féléletideje hosszabbnak bizonyult. Legtovább mindkét vírus rozsdamentes acélon és műanyagon maradt életképes, a SARS-CoV-2 számított medián féléletideje rozsdamentes acél esetén 5,6 óra, míg műanyagon 6,8 óra volt (Lásd: C ábra).

Kísérleti körülmények között a SARS-CoV-2 és a SARS-CoV-1 stabilitása hasonlónak bizonyult, ami azt sugallja, hogy a két vírus epidemiológiai jellegzetességeiben fellelhető különbségek, valószínűleg egyéb faktorokból erednek, mint például a SARS-CoV-2 esetén megfigyelhető tünetmentes fertőzés.

Ezen vizsgálat eredményei alapján fontos még nagyobb hangsúlyt fektetni a rendszeres kézmosás, illetve kézfertőtlenítés mellett a különböző felületek fertőtlenítésére is, különösképpen a kórházakban, illetve egyéb közösségi terekben.

Dr. Behon Anett
PhD-hallgató

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.