Kulcsfontosságú, hogy az egyetem saját hallgatóinak aránya jelentős legyen a doktori képzésben részt vevők között, hiszen ők jelentik az oktatói-kutatói utánpótlást – hangsúlyozta dr. Benyó Zoltán, a Doktori Tanács július 1-jével kinevezett új elnöke. Mint elmondta, a közelmúltban több olyan fejlesztés és szabályzatmódosítás is történt, amelyek célja, hogy vonzóbb legyen a PhD-képzés, és többen jelentkezzenek az egyetemen végzett hallgatók a magyar, valamint az angol és német nyelvű programokból is. Szeretné, ha minél általánosabb lenne, hogy a TDK-hallgatók már diplomájuk megszerzése előtt bekapcsolódnak a doktori képzésbe.
Az idei tanévtől másfélszeresére nőtt az állami ösztöndíjas helyek száma a Semmelweis Egyetem Rácz Károly Doktori Iskolájában, ahol a maximális keretlétszámot feltöltve 156 ösztöndíjas hallgató kezdheti meg doktori képzését szeptembertől – mondta dr. Benyó Zoltán, a Doktori Tanács július 1-jével kinevezett új elnöke, aki az elmúlt hat évben a Doktori Iskola (DI) oktatási és kreditbizottságát vezette. Kiemelte, hogy a felvettek többsége a Semmelweis Egyetemen végzett hallgató. Kulcsfontosságú, hogy a saját hallgatóink aránya jelentős legyen, hiszen elsősorban ők jelentik az oktatói-kutatói utánpótlást – mutatott rá az új elnök, aki ennek elősegítését egyik legfontosabb feladatának tartja.
Mint emlékeztetett, a Doktori Iskola szabályzatában a közelmúltban több módosítás is történt a fenti célok elérése érdekében. Így a most következő tanévtől lehetőség van arra, hogy párhuzamosan végezhesse a hallgató a doktori és rezidens képzést. Szerettük volna elérni, hogy ne kelljen választani a szak- és a PhD-képzés között, hiszen korábban, ha valaki mindkettőt el szerette volna végezni, az a kartól függően 5-6 év graduális képzés után még további 4 év doktori, majd következő 4-5-6 év szakképzést jelentett – magyarázta.
Hasonló célokat szolgál az az ösztöndíj program, amely lehetővé teszi, hogy a legkiválóbb TDK-hallgatók már a graduális képzés utolsó két évében bekapcsolódhassanak a doktori képzésbe, hiszen sokan közülük már az egyetem végére jelentős tudományos eredményeket tudnak felmutatni. Ennek a programnak a finanszírozását jelenleg a két éve elnyert EFOP-VEKOP pályázat biztosítja, amely 2021-ig tart. Dr. Benyó Zoltán fontos feladatának tartja, hogy megteremtse ezt követően is a program folytatásához szükséges feltételeket. Szeretné, ha minél általánosabb lenne, hogy a TDK-hallgatók már diplomájuk megszerzése előtt bekapcsolódnak a doktori képzésbe. A lehetőség az angol és német nyelven tanulók számára is nyitott, erről szeptemberben Neptun üzenetben is tájékoztatást kapnak a nemzetközi hallgatók – mondta. A külföldiek számának növelése a doktori képzésben az egyetem nemzetközi reputációja szempontjából is jelentős – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy hosszú távon szeretnének nem itt végzett nemzetközi hallgatókat is bevonzani az önköltséges képzésbe.
Azt, hogy a hallgatók már a graduális képzés alatt elkezdjék a PhD-t, a szeptembertől induló kurrikulumreform is segíti, amelyben negyedévtől az órarendbeosztás is támogatja a TDK-munkában való részvételt; erre hetente dedikált napjuk lesz a hallgatóknak. A graduális és a doktori képzés egyidejű végzéséhez erős elhivatottságra, kiváló képességekre és nagy szorgalomra van szükség, ez a lehetőség a legkiválóbbakat szólítja meg, és éppen az ő itthon tartásuk és PhD-képzésbe való bekapcsolásuk a fő cél – fogalmazott dr. Benyó Zoltán.
A Doktori Tanács új elnöke beszámolt arról is, hogy a közeljövőben lezárulhat az új, egészségtudományi doktori iskola akkreditációja. Emellett, mint mondta, cél, hogy a társadalomtudományi területtel, elsősorban szociológiai témákkal is bővüljön a képzési paletta, egyelőre a meglévő doktori iskolák keretében. A PhD témákban nagyobb hangsúlyt kapnak a jövőben azok a területek, amelyekben nemzetközi együttműködésre van mód. Dr. Benyó Zoltán nagyon hasznosnak tartja, ha csereprogramok segítségével a hallgatók egy-két szemesztert külföldön tudnak tölteni. Mint kitért rá, a Heidelbergi Egyetemmel májusban egyeztettek a lehetőségekről, a német delegáció tagjai jelezték, hogy elsősorban kardiovaszkuláris, onkológiai, sejt- és molekuláris biológiai, immunológiai és nefrológiai kutatások területén látnak lehetőséget csereprogramokra. Hasonló együttműködést szeretne létrehozni a Doktori Iskola több más nyugat-európai egyetemmel, közülük a Freiburgi Egyetemmel már folynak a tárgyalások.
Dr. Benyó Zoltán kiemelte, hogy tervei közé tartozik a PhD kutatási témák számának növelése, aminek eléréséhez olyan fiatal kutatókat is be kíván vonni témavezetőként, akik a közelmúltban szerezték doktori fokozatukat. „Az ő megszólításukra is bevezettünk tavaly egy, az EFOP-VEKOP pályázatból finanszírozott programot. Ennek lényege az első témavezetett hallgató kutatásaihoz nyújtott extra dologi támogatás annak érdekében, hogy a kutatási pályázati források szűkössége ne akadályozza új témák indítását” – tette hozzá.
A Doktori Tanács elnöke rámutatott: az egyetemről megjelenő publikációk nagy része, több mint fele a PhD-hallgatók munkájának eredménye, ami mutatja e terület fontosságát. A PhD-programban a legkiválóbbak vesznek részt, az ő támogatásuk a Doktori Iskola legfőbb feladata – osztotta meg hitvallását. Dr. Benyó Zoltán szerencsésnek tartja magát, hogy – mint fogalmaz – olyan feladatok találják meg, amelyeket nagyon szívesen vállal. „A legelkötelezettebb és legtehetségesebb hallgatókkal dolgozunk együtt, az ő lelkesedésük, lendületük olyan motivációt jelent számunkra is, ami lehetővé teszi, hogy jó dolgok szülessenek az együttműködésünkből – hangsúlyozta.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
