2019. június 27-én váratlanul szívinfarktusban családja körében elhunyt dr. Szende Béla professzor emeritus, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet volt igazgatója, ami az intézet minden tagját mélyen megrendítette, hiszen néhány nappal előtte még bent járt az intézetben.
Szende Béla 1957-ben lett a Budapesti Egyetem I. Sz. Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézetének diákköröse. 1959-ben és 60-ban az aminosavak daganatokra kifejtett hatásának önálló kísérletes vizsgálata nyomán tartott előadásaival már, mint demonstrátor, az országos TDK konferenciákon első díjat nyert. 1960-ban summa cum laude orvosdoktorrá avatták, és az óta dolgozik az intézetben. 1982-ben lett egyetemi tanár, 1993-2001 között az intézet igazgatója volt.
Az oktatásban 1958 óta vesz részt. 1987 óta német, 1989 óta angol nyelven tartott tanteremi előadásokat, jelenleg úgyszólván haláláig a német fogorvostanhallgatók patológiai oktatását végezte. TDK-s hallgatói számos esetben nyertek első díjat országos TDK konferenciákon, 6 PhD hallgatója védte meg sikeresen értekezését. Szerkesztője az 1999-ben megjelent Patológia c. tankönyvnek és több oktatási segédkönyvet, illetve jegyzetet is írt.
A gyakorlati patológiai munkában a leletezés és a boncteremi diagnosztika felügyelőjeként folyamatosan részt vett, rendszeresen kérték fel külső intézmények is szövettani konzíliumra. Kidolgozta a boncjegyzőkönyvek rögzítésének és tárolásának módszerét, melyhez diagnózisgyűjteményt szerkesztett. Tanszékvezetőként ő fektette le a digitális patológia alapjait együttműködésben dr. Molnár Bélával.
A tudományos munkában mindig tevékenyen vett részt. Tanulmányozta egyes aminosavak hatását kísérleti állatok daganatainak növekedésére. Megállapította, hogy ugyanazon aminosav D és L formája ellentétesen befolyásolja egyes daganatfajták növekedését. Ebből a tárgykörből védte meg kandidátusi értekezését 1974-ben. Ösztöndíjasként Manchesterben töltött egy évet, ahol a Lajtha László vezette Paterson Laboratóriumban a szövettenyészeti munkában nyert jártasságot. A későbbiekben feltárta a methylezett lysin származékok biológiai hatásait, mely munka képezte az alapját az 1982-ben megvédett doktori értekezésének. A peptidek közül elsősorban a thymopoetin fragmenseinek immunstimuláns hatását tanulmányozta, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy két ilyen származék már klinikai kipróbálás alatt áll.
1988-89-ben vendégprofesszorként egy évet töltött New Orleansban, a Tulane Egyetemen ,a Nobel-díjas A.V. Schally professzor intézetében. Itt LHRH antagonisták és agonisták, valamint somatostatin származékok daganatnövekedést gátló hatását tanulmányozta. Elsőként mutatta ki, hogy ezek a peptidek a programozott sejthalál indukálása révén fejtik ki hatásukat, a daganatsejtekben található receptorokon keresztül. Behatóan foglalkozott több emberi daganatban előforduló spontán és indukálható apoptosis mértékével és ezek prognosztikai jelentőségével.
A fentieken kívül foglalkozott a kis energiájú lézersugarak biológiai hatásával és elsőként ismertette ezek sejtproliferációt fokozó hatását. Rámutatott a glycosamin tartalmú mesenchymalis sejtek jelentőségére a májcirrhosis kialakulásában. Elsőként írta le a PVC porbelégzés által kiváltott emberi kórképet. Az intézetben onkológus sebésszel együtt működve a mediastinum tumorai és pseudotumorainak patológiáját európai vonatkozásban is jelentős anyagon tanulmányozták, melynek eredményét, A mediastinum tumorai és pseudotumorai című könyvben ismertették (Besznyák J.-Szende B.-Lapis K., Akadémiai kiadó: 1985).
1995-2001 között az MTA-EKSZ Molekuláris Patológiai Kutatócsoportjának vezetője volt. Jelentős tudománypolitikai ténykedést is kifejtett. Az egyetem Tudományos diákköri, Oktatási-nevelési, Könyvtári, Közegészségügyi-járványügyi, Számítástechnikai és Habilitációs Bizottságaiban is tevékenykedett.
Igen jelentős orvostörténeti munkát is végzett a Szende, Szabó Katalin által írt Aere Perennius – Ércnél maradandóbb című könyvben 60 olyan magyar orvos életútját dolgozták fel, akiknek a nevéhez valamilyen nevezetes felfedezés, vagy újítás új műszer kifejlesztése kapcsolódik, köztük pl. Semmelweis Ignác, Szent-Györgyi Albert vagy Kaposi Mór. A könyv anyagát itthon és külföldön több kiállítás keretében is bemutatták. A kiállítás anyaga a Semmelweis Múzeum kincseit gyarapítja.
Jelentős munkát végzett A Magyar Orvosi Kamara (MOK) keretében az etikai kódex kidolgozásában is.
Tisztségek és tagságok:
MTA Köztestületi tagja
MTA Orvosi Diagnosztikai és Tudományos Bizottság titkára
MTA III.sz. Doktori Bizottság tagja volt
Patológus Szakmai Kollégium elnöke (1995-2000 között)
Onkológus Szakmai Kollégium tagja volt
MPT főtitkára (1981-1990 között)
Magyar Onkológusok Társaságának vezetőségi tagja volt
Tumor-Leukaemiás Gyermekekért Alapítvány Kuratóriumi elnöke
Emellett több fontos szakmai társaságnak is tagja (Európai Patológus Társaság, Európai Onkológus Társaság, Nagy-Britannia és Írország Patológus Társaság, International Academy of Pathology)
Szerkesztőbizottsági tagja a Lege Artis Medicinae, Pathology Oncology and Research, a JAMA magyar kiadás és a Medical Science Monitor, J. of Medicine and Biochemistry, Pathology Research and Practice, valamint a Cellular and Molecular Medicine c. lapoknak.
Kitüntetések:
Oktatásügy Kiváló Dolgozója, 1976
Munka Érdemrend Ezüst fokozata, 1987
Miniszteri Dicséret, 1989
Huzella Emlékérem , 1992
Baló József Emlékérem, 1994
LAM díj, 1997
Novicardin díj, 1997
Orvosi Hetilap Markusovszky Lajos Díj, 2000
Pro Universitate Díj, 2001
Genersich Antal Díj, 2001
Ipolyi Arnold Díj, 2006
Magyar Köztársaság Lovagkeresztje, 2006
Szende professzort szerény és segítőkész magatartás jellemezte, s így az intézet valamennyi tagja (fiatalok és idősebbek) egyaránt szerették. Váratlan halála az intézet munkatársait mélyen megrendítette és emlékét tisztelettel őrizni fogjuk.
Budapest 2019. 07. 03.
Dr. Lapis Károly, dr. Zalatnai Attila
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
