Bárány Terézia és Koppány Attila festőművészek képeiből nyílt kiállítás a Semmelweis Szalonban. A megnyitón dr. Gerber Gábor, a Fogorvostudományi Kar dékánja hangsúlyozta: a képeket szemlélve a geometria és a színekben való elmélyülés különleges élményt ad a nézőnek. A művészekkel Wehner Tibor művészettörténész beszélgetett, aki kiemelte: azonosságok és ellentétek jellemzik a két alkotó kiállítását.
Wehner Tibor művészettörténész kiemelte: Bárány Terézia és Koppány Attila munkáit az elvont, nonfiguratív ábrázolásmód jellemzi; alkotói világukra a visszafogottabb színek, sötétebb árnyalatok használata, a fekete szín vissza-visszatérő hangsúlyos szerepvállalása jellemző. Mint mondta, Koppány Attila hosszú évtizedek óta aktív művészként munkálkodik és önálló tárlataival, valamint regionális és országos kiállítások szereplőjeként folyamatosan jelen van a magyar művészet színterein, míg Bárány Terézia hosszabb időre visszavonult és csak az elmúlt tíz évben jelentkezett újra alkotásaival.
Bárány Terézia a gesztusok, az önkéntelen, belülről jövő, őszinte jelzések világába vezet műveivel. Munkáit egyfajta anyagalkalmazási gazdaság, kollázstechnika jellemzi, Koppány Attila viszont a klasszikus mestereket idéző, tiszta eszközökkel dolgozik: akril festékkel, vászonra fest – világított rá a különbségekre a művészettörténész. Bárány Terézia oldott, nyitott gesztusokból vagy organikus motívumokból szerveződő kompozícióival szemben Koppány Attila geometrikus rendben foglalt művei fegyelmezettek, zártak – fogalmazott. Bárány Terézia magát képalkotónak tartja, hiszen képeit a festői és grafikai eszközök mellett sok más technikai elem alkalmazásával hozza létre: előszeretettel használ homokot, vakolatot vagy papírt. Mint ahogy Wehner Tibor fogalmazott, tulajdonképpen nem is festi, hanem építi a képeit. Organikus formái többféleképpen is értelmezhetők – vélte a művészettörténész, aki szerint elvont tájként éppúgy tekinthetők, mint véletlenszerű alakzatokként vagy a lelki kivetülések leképezéseiként. Művein visszatérő elemként jelenik meg a piros vonal, amely a korlátozásoktól mentes, szabad formarendben valamifajta igazodási pontot, irányt jelöl ki.
Koppány Attila kifejezésmódja sokrétű, mindig egy-egy alkotói problémát jár körbe; képein a tartalom, a mondanivaló indokolja az éppen választott kifejezési módot – emelte ki Wehner Tibor. Hozzátette: egy hosszabb, expresszív korszakot követően most a geometrikus absztrakt kompozíciók kidolgozása jellemzi a művészt. E ciklus legújabb munkáit hozta el a mostani kiállításra is. Uralkodó motívumai, a négyzet és a háromszög mellett több sík geometrikus elem is megjelenik alkotásain, színvilágban a fekete dominál. „A konstruktív szellemet hordozó geometria szigorú rendjét a színek által hordozott emóciók révén érzékeny, finom kifejezésekké avatja a festő” – összegezte a művészettörténész.
A kiállítás megnyitóján Pitti Katalin, Liszt Ferenc-díjas énekművész szórakoztatta a megjelenteket, akit Soltész Enikő kísért zongorán.
Bódi Bernadett
Fotó: Ancsin Gábor
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.