Egy 72 éves férfin végezték el hazánkban először az úgynevezett radioembolizációs daganatterápiát, mely a hagyományos onkológiai kezelésre nem reagáló, sebészileg el nem távolítható primer és áttétes májdaganatokban szenvedőknek adhat új reményt. A társadalombiztosítás által egyedi méltányosság alapján finanszírozott beavatkozásra a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján a Nukleáris Medicina Központtal közösen, az egyetem Onkológiai Központjával és Sugárvédelmi Szolgálatával közreműködésben, 2018. december elején került sor. A terápia jelenleg kizárólag az egyetemen elérhető Magyarországon. A speciális kezelésen átesett beteg jól van, másnap már hazaengedték.

A hazánkban most először végzett intervenciós radiológiai daganatterápia egy 72 éves, jó állapotú, a nyelvgyök területéről kiinduló daganat okozta máj áttétében szenvedő páciensnél történt. A világon már másfél évtizede használt eljárást olyan elsődleges májrák, valamint más szervek okozta májáttétek esetén alkalmazzák, ahol sebészi ellátás nem kerülhetett szóba, és más daganatellenes terápiák nem hoztak eredményt, esetleg a gyógyszerek okozta súlyos, elviselhetetlen mellékhatások, vagy a kezelés mellett kialakult un. rezisztencia miatt (amikor a daganat már nem reagál az addig alkalmazott kezelésre) nincs más lehetőség.

A radioembolizáció többszakmás eljárás, melynek lényege, hogy a kar felől katéterrel bejutva, a máj tápláló erein keresztül, a tumor vérellátásába mikroszkopikus méretű sugárforrások tízezreit juttatják be. Ezek az apró sugárzó részecskék a daganat ereiben elakadva rendkívül nagy dózisú, de csak a tumorban hatást kifejtő, belső sugárterápiás kezelést jelentenek. A beteget így sem a kezelés alatt, sem az azt követő rövid megfigyelés idején nem kell elkülöníteni családjától, otthonától.

Dr. Bánsághi Zoltán, a Radiológiai Klinika igazgatóhelyettese, a nukleáris medicina és képalkotó szakemberből, intervenciós radiológusból, valamint klinikai onkológusból álló munkacsoport vezetője elmondta, a kezelés fájdalommentes, körülbelül 40 perces érfestésként élhető meg, melyet követően – betegbiztonsági okokból – mindössze 24 órás megfigyelés szükséges, utána a beteg hazamehet. Mivel a beavatkozást kar felőli katéterezési technikával végzik, ezért a megfigyelési időszakban sincs a páciens ágyhoz kötve, sem mozgásában korlátozva – emelte ki.

Mi az az érfestés? 
A kontrasztanyagos érfestés során a verőereket katéterrel megvizsgálva tájékozódnak az anatómiai viszonyokról, és az erek kóros elváltozásait (szűkület, elzáródás, kóros értáplálás) kezelik műtét nélkül, az éren belülről.

Hozzátette, Magyarországon az elmúlt négy évtizedben mind a máj elsődleges, mind a más szervből kiinduló, de a májba már áttétet adó daganatok száma növekedett. Összességében éves előfordulásuk 8-9 ezer közé tehető, és körülbelül hatezer esetben a daganatos máj sebészileg operálhatatlan, az esetek felében pedig sikeres műtétet követően is számítani lehet a daganat kiújulására a májon belül.

A radioembolizációs daganatterápia eredményei a nem operálható esetekben is biztatóak, sőt számos adat arra utal, hogy az eljárással, a műtéti ellátásra nem alkalmas esetek egy részénél mód van a daganat kisebbítésére és a daganatmentes májterület térfogatának növelésére, ami műthetővé teheti a pácienst. A decemberben kezelt, 72 éves férfi jól van, a kezelést követően két hétig még gyenge és fáradékony volt, de a január elején végzett PET CT vizsgálat alapján a korábban 10 cm-nél nagyobb, hagyományos kezelésre nem reagáló daganat térfogatának több mint 50 %-a már biztosan elpusztult – hangsúlyozta dr. Bánsághi Zoltán.

Dr. Bérczi Viktor, a Radiológiai Klinika igazgatója elmondta, mindvégig támogatta, hogy a radioembolizációt mint új tumorterápiát Magyarországon is be lehessen vezetni. Az első hazai beavatkozást mintegy kétéves előkészítő munka előzte meg, az úttörő eljárást egyelőre kizárólag a Semmelweis Egyetemen végezhetik. Jelenleg zajlik a következő beavatkozás tervezése, és a szükséges elővizsgálatok után, várhatóan január végén megtörténhet a második hazai kezelés.

Balról jobbra: Dr. Bánsághi Zoltán; Dr. Bérczi Viktor; Dr. Györke Tamás (igazgató, Nukleáris Medicina Központ) ; Dr. Czibor Sándor (szakorvosjelölt, Nukleáris Medicina Központ )

Galéria

3kép

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.