Az ötven, hatvan, hatvanöt és hetven évvel ezelőtt végzettek vehettek át arany, gyémánt, vas, valamint rubin jubileumi díszoklevelet az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) ünnepségén dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettestől és dr. Hunyady László dékántól.
„Nem az a fontos, hogy a madár hányszor csap a szárnyával, hanem, hogy íveljen” – idézte Pilinszkyt dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes a jubileumi díszoklevelek átadása alkalmából rendezett ünnepség megnyitásakor, utalva arra, hogy a jubilánsok egy ívet írtak le eddigi életük, pályájuk során, mely ív emberek ezreinek adta vissza egészségét, vagy könnyített szenvedésén. Nagy idők, nagy tanúi voltak a jubilánsok, olyan történelmi eseményekben volt részük, mint a világháború, a forradalom és a rendszerváltás; aktív értelmiségiként pedig alakítói is voltak a történelemnek – mondta a rektorhelyettes. Emlékeztetett arra, hogy az orvosi eskü szövegében a tanárok megbecsülése is szerepel. A jubilánsok tanítványokból, tanárokká, mesterekké váltak, a következő generáció pedig már tőlük kaphatta a tudást – fogalmazott dr. Szabó Attila, hozzátéve, hogy így teljesedik ki Hippokrátesz esküje. A mai napon minden betegük és minden tanítványuk nevében is köszönjük munkájukat – jelentette ki.
Dr. Hunyady László dékán beszédében kiemelte, hogy az idei jubilánsok Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulóján vehetik át díszoklevelüket. Azok, akiket most ünneplünk, fél évszázad vagy még több év munkáját áldozták arra, hogy beteg embertársaikon segítsenek, tanítsanak vagy éppen az emberi tudást, a megismerést szolgálják – mutatott rá a dékán. Mint hangsúlyozta, a kar egykori hallgatói nem foglalkozást, hanem hivatást választottak annak idején, mégpedig a legszebbet, de egyben az egyik legnehezebbet is, mely áldozatok vállalásával jár. A dékán szólt arról, hogy személyes tapasztalatai szerint a nehéz időkben végzett orvosok sem bánták meg pályaválasztásukat, mert legtöbbjük számára örömöt jelent vagy jelentett a hivatásuk gyakorlása. „Ez a magyarázata annak, hogy az elmúlt évtizedekben tapasztalt számos probléma és nehézség ellenére a magyar egészségügy szakmai színvonala még mindig nemzetközi értelemben véve is magasra értékelhető” – mondta dr. Hunyady László. A dékán végigtekintett az elmúlt évek eredményein is. Kitért arra, hogy az egyetem a legjobb ötszáz között szerepel a nemzetközi rangsorokban, szakterületi bontásban pedig az orvosképzés területén a legjobb 200 között van. Hazai szinten az ÁOK az ország három legjobb kara között szerepel. Szólt arról, hogy bár a kar elismertségének legfőbb tényezője a klinikai tárgyak elsajátítását megalapozó elméleti képzés, az elmúlt öt évben számos kezdeményezés indult a karon a klinikai gyakorlati képzés erősítésére. Példaként említette egyebek mellett a klinikai képzés színvonalát javító szimulációs és egyéb eszközök beszerzését, illetve az oktatásmódszertani fejlesztéseket, valamint a blokkosított oktatás bevezetését és a legkiválóbb oktatókat anyagilag is elismerő Merit-díj létrehozását. A dékán hangsúlyozta az empátia szerepét az orvosi hivatás gyakorlása során, és azt, hogy ennek jelentőségére megtanítsák a tapasztaltabb orvosok fiatalabb kollégáikat.
Galéria
A jubileumi díszokleveleket dr. Szabó Attila és dr. Hunyady László adta át. Ketten vehettek át rubin, 16-an vas, 43-an gyémánt, míg 176-an arany jubileumi díszoklevelet.
Az arany díszokleveles, ötven éve végzett orvosok nevében dr. Fekete György, a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika professor emeritusa mondott beszédet, és köszönetet az egyetemnek, valamint a karnak az ünnepség megszervezéséért. A jubileumi diplomaátadó a hála és köszönet mellett alkalmas idő a számvetésre is – mutatott rá. Felidézte, hogy milyen hatalmas tudományos fejlődésnek voltak részesei a jubilánsok az elmúlt évtizedek során az írógéptől, indigótól a számítógépekig, az üvegfecskendőtől az ultrahang, MR és PET-CT-készülékekig. Ám ami nagyon fontos, az ugyanaz maradt: idejüket nem kímélve, türelemmel, szeretettel segítették betegeiket a legjobb tudásuk szerint. Dr. Fekete György arra figyelmeztette a jubilánsokat, hogy figyeljenek a tehetséges fiatalokra, legyenek mellettük, segítsék, bátorítsák őket.
A gyémánt díszokleveles, vagyis hatvan éve diplomázott jubilánsok nevében dr. Palkovits Miklós, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet professzor emeritusa szólt. Felidézte, hogy az 1958-ban végzett évfolyam a múlt évszázad egyik legkeményebb évtizedében folytatta az egyetemi tanulmányait, mikor sok minden hiányzott, kezdve a gondolat szabadságától. Összehasonlíthatatlan, hogy ma milyen lehetőségek vannak – jegyezte meg. Kiemelte, hogy jó érzés az egyetemhez tartozni, a Semmelweis Egyetem életük meghatározó része volt és az is marad. Az egyetemről, bárhova is ment a világban, mindenhol hallottak, abban pedig, hogy ilyen hírnévre tett szert, a mostani jubilánsok is mind kivették részüket, amire büszkék lehetnek. Utalva Márai Sándor egy 85 éves korában tett nyilatkozatára beszélt arról is, hogy korosztályának már nincsenek ellenségei, csak saját maguk ellenségei lehetnek, ha nem vigyáznak magukra. „Vigyázni kell magunkra, és el kell jönni a vas diplomáért” – hangsúlyozta.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
