Dr. Dörnyei Gabriella 1990 óta dolgozik a Semmelweis Egyetemen, 2016 áprilisa óta az Egészségtudományi Kar (ETK) tudományos dékánhelyettese, emellett a Morfológiai és Fiziológiai Tanszék vezetője. Korábban 18 évig az Általános Orvostudományi Karon dolgozott. Új posztjából adódóan az elmúlt 2,5 évben a tudományos élet szervezése teszi ki munkája jelentős részét, de a kutatást sem hagyta abba. Fő témája a vénák tónusának szabályozó mechanizmusai és a visszérbetegség kialakulásának patomechanizmusa. Háromgyermekes anyaként nagyon jól szervezettnek kell lennie, amihez a családi szolidaritás is elengedhetetlen – vallja.
Dr. Dörnyei Gabriella pedagógus családból származik, ő biológus-mérnökként végzett a Műszaki Egyetemen, tanulmányai után a Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézetben kezdett dolgozni. Pályájában nagyon fontos szerepet játszottak mentorai, tanárai. Külön kiemelte az Élettani Intézet egykori igazgatóját, dr. Monos Emilt, aki egyfajta példakép számára, mind szakmailag, mind emberileg nagyon sokat tanult tőle. Tanszékvezető elődjének, dr. Polgár Veronikának is nagyon hálás, amiért bölcs tanácsaival, útmutatásával segítette munkáját. Az Egyesült Államokban folytatott kutatómunkája alatt pedig dr. Gabor Kaley és dr. Koller Ákos volt rá nagy hatással, az ő segítségükkel készítette el doktori disszertációját – emlékszik vissza a kutatónő.
A dékánhelyettes szerencsésnek érzi magát, mint mondta: amellett, hogy mindig nagyon jó mentorai voltak, akik segítették, a családja részéről is óriási támogatást kap. A nagyszülőkre mindig számíthattak, emellett mérnök-közgazdász férje is mindenben segíti. Első gyermeke Amerikában született, amikor doktori disszertációján dolgozott, így már 6 hét után vissza kellett állnia a munkába, ekkor férje maradt otthon két évet a picivel – emlékszik vissza. Amikor pedig férje másoddiplomázott, ő vállalt többet a gyerekek körüli teendőkből. Nagyon fontos, hogy működjön a családon belüli szolidaritás – hangsúlyozta. Mivel kutatásai során emberi erekkel dolgoztak, gyakran előfordult, hogy késő délután kaptak mintákat, így egy-egy kísérlet éjjelig is elhúzódott – idézte fel, hozzátéve, hogy ez egy nehéz időszak volt, főleg a 90-es években, amikor még nem volt mobiltelefon sem, nem tudott hazaszólni, hogy későn érkezik. Mint mondta: pályája elején még az internetezési lehetőségek is nagyon kezdetlegesek voltak, a mai fiataloknak már ilyen szempontból is könnyebb dolguk van, sok mindent otthonról is el lehet végezni, számítógépről. A fiatal kollégáknak mindig azt hangsúlyozza: muszáj energiát fordítani a kutatásra, de megéri, hiszen amikor egy nemzetközi publikáció születik belőle, az mindig nagyon jó érzés.
Dr. Dörnyei Gabriella tapasztalatai szerint külföldön nagyon jól megoldott a részmunkaidő, nálunk – holott van rá lehetőség – a gyakorlatban valahogy mégsem működik. Ez pedig nagy segítség lehetne a kisgyermekes anyukáknak. A tudományos dékánhelyettes úgy véli: a szakmai oldal mellett oda kell figyelni a munkatársak lelkére is, így munkájuk is hatékonyabb lehet. Szavai szerint fontos, hogy egy főnök nyitott legyen az alkalmazottak felé, az ő ajtaja mindig nyitva áll – mondta.
A munka és a gyereknevelés mellett a kikapcsolódásra is szán időt, szívesen jár színházba, illetve nagyon szeret olvasni. Akármeddig dolgozik, este lefekvés előtt mindig a kezébe vesz valamilyen szépirodalmi alkotást.
Dr. Dörnyei Gabriella a vénák tónusának szabályozó mechanizmusait, a visszérbetegség kialakulásának patomechanizmusát kutatja az ÁOK Élettani Intézetében működő kutatócsoportban. Mint mondta, a vénás varikozitás egy népbetegség, az emberek fele küzd valamilyen szintű vénás elváltozással, ám kialakulásának okáról még mindig nagyon keveset tudnak. Munkatársaival azon dolgoznak, hogy a betegség megelőzhető legyen.
Kiss-Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
