A tudományos ülést dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes nyitotta meg, köszöntve a rendezvény üléselnökét dr. Freund Tamást, az MTA rendes tagját, az Akadémia alelnökét, valamint a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) elnökét, továbbá dr. Bitter István egyetemi tanárt, az MTA doktorát, a NAP vezetőségének tagját. Mint elmondta, az áprilisi Kutatói Szalon rendhagyó alkalom, hiszen a NAP egyetemi csoportjai újszerű módon – hétperces prezentációk formájában – számolnak be négyéves projektjük egyik témájáról.
Dr. Bitter István a program születésére visszaemlékezve felelevenítette, hogy 2011-ben dr. Freund Tamás javaslatára választották a Magyar EU Elnökség K+F fő témakörének a neuropszichiátriai betegségek kutatását. Hangsúlyozta: egy évvel ezután, mintegy úttörőként a magyar kormány meghirdette a Nemzeti Agykutató Programot, majd 2013-ban Amerikában és az Európai Unióban is elkezdődött egy hasonló projekt előkészítése.
Dr. Bagdy György az SE-NAP kutatócsoportok legfontosabb publikációinak bemutatása után átadta a szót dr. Freund Tamásnak, aki elismerően nyilatkozott a kutatók teljesítményéről, megjegyezte, a Semmelweis Egyetem élenjár a konzorciumi tagintézmények között.
Dr. Alpár Alán egyetemi docens Logisztika az agyban: neuronok új szerepkörben című előadásában kifejtette, a NAP keretében tevékenykedő Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport alapkutatásának célja a felnőtt agyvelő regenerációs folyamatainak vizsgálata volt. A kutatás vezetője eredményeikről szólva elmondta: állatmodellek után az emberi agyvelőben is sikerrel azonosítottak egy olyan új idegsejtcsoportot, mely arra szolgál, hogy egy adott célterület felé irányítsa az újonnan képződő sejteket.
A dr. Ádám Veronika által vezetett Neurobiokémiai Kutatócsoport munkája során a metabolizmus és az oxidatív stressz összefüggésit vizsgálta –ismertette projektjüket dr. Ambrus Attila, a csoport munkatársa. A metabolizmus azon enzimjeire fókuszáltak, melyek elengedhetetlenek a sejtek, a szervezet energiaellátásának biztosításához, ám alapvető funkciójukon kívül az oxidatív stresszel összefüggésben is fontos szerepük van. Egyik fő célkitűzésük a négy év alatt az volt, hogy meghatározzák az alfa–ketoglutarát dehidrogenáz nevű enzim 14 patogén mutánsának nagy felbontású szerkezetét, azért, hogy a molekuláris patomechanizmust tisztázni tudják – fejtette ki prezentációjában az egyetemi adjunktus.
Dr. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója bevezetőjében megismertette a közönséget a mitokondriális betegségekkel, majd összefoglalta legfontosabb tapasztalataikat. Kiemelte, vizsgálataik során rájöttek, bizonyos betegségek tünetileg ugyan szkizofréniaszerű kórképekben jelentkeznek, mégis a neurodegenerációval kapcsolatos génekben találhatóak a hibák. Szólt egyik nagy eredményükről is, miszerint sikerült azonosítaniuk az úgynevezett MSTO1 gént, amely felelős lehet egy igen szerteágazó idegrendszeri tüneteket okozó neurológiai betegség kialakulásában – tette hozzá dr. Molnár Mária Judit.
Mit rontsunk, hogy javíthassunk? Potenciális kognitív javító szerek tesztelése patkányokban címmel tartott prezentációt dr. Gyertyán István, a Kognitív transzlációs viselkedésfarmakológiai kutatócsoport vezetője. Leszögezte, vizsgálatuk az alapkutatás és az ipari gyógyszerkutatás közötti transzlációs terület, mely az előbbi által feltárt potenciális gyógyszercélpontok validálását tűzte ki célul a klinikai sikerráta növelése érdekében. Módszertanuk részletes ismertetése után összegzésként elmondta, egy humán körülményeket szimuláló felállásban már a defektes kognitív funkció létrehozása sem egyszerű, a javítás pedig még nehezebb. Megállapította: a sikeres klinikai predikcióhoz szükség van egy kifejezetten erre a területre dedikált módszertanra.
Dr. Szállasi Zoltán, az Agymetasztázis Kutatócsoport vezetője, a II. Sz. Patológiai Intézet vendégprofesszora előadásában elmondta, különböző területekről érkező kollégáival azon dolgoztak, hogy megtalálják a terápiás fogást a rák agyi áttétein. Munkafolyamatuk során agyi áttét sebészi eltávolításán átesett tüdőrákos és emlőrákos betegek agyszövetmintáit tanulmányozták. Kutatásukból kiderült egyebek mellett, hogy az emlőrák agyi áttétei valószínűleg jó célpontjai a PARP (a DNS javítására szolgáló enzim) gátló kezelésnek, éppen ezért javasolják a PARP gátlók klinikai kipróbálási stratégiájának felülvizsgálatát és módosítását.
A nyakon, a törzsön és a végtagokon futó perifériás idegek speciális, nagy felbontású ultrahang vizsgálatát végeztük, perifériás idegrendszeri megbetegedésekben, különösen a Parsonage -Turner szindrómában szenvedő páciensekre fókuszálva – mondta el beszámolójában dr. Arányi Zsuzsanna egyetemi docens, a Perifériás Idegrendszeri Kutatócsoport vezetője. Új diagnosztikai eljárásuk jobb gyógyulási esélyt jelent a betegek számára, mivel egyebek mellett megmutatja azt is, hogy mikor van szükség operációra. Mint megjegyezte, munkájuk eredményeképpen vannak specifikus diagnosztikai és prognosztikai markerek, amik meghatározzák a betegség terápiás útvonalát is.
Dr. Juhász Gabriella egyetemi docens, a Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoportjának vezetőjeként elmondta, olyan mechanizmusokat és biológiai folyamatokat vizsgálnak genetikai, kérdőíves és képalkotó (MR-vizsgálat) módszerekkel, amelyek a migrén kialakulását, illetve a rohamok visszatérését befolyásolják. Közvetlen céljuk volt a migrénre hajlamosító tényezők hatásának vizsgálata az agyi stressz feldolgozó folyamatokban, a migrén kialakulásának genetikai és molekuláris okainak megismerése, illetve migrén specifikus biomarkerek azonosítása. A kutatás eredménye hozzájárul a migrén kialakulásában résztvevő agyi szabályozó folyamatok megismeréséhez, továbbá új migrénmegelőző gyógyszercélpontok azonosításához – fejtette ki prezentációjában dr. Juhász Gabriella, a Gyógyszerhatástani Intézet egyetemi docense.
Dr. Réthelyi János, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója, a Molekuláris Pszichiátriai Kutatócsoport vezetője elmondta, kutatócsoportjuk a szkizofréniával asszociált de novo mutációkat vizsgált indukált pluripotens őssejt alapú betegségmodellezéssel. Dr. Réthelyi János munkafolyamatuk bemutatása után, összegzésként elmondta: az elmúlt négy évben kapott metodikai eredményeiken alapul a kutatócsoport jelenleg folyó vizsgálata, ahol már a szkizofrén páciensekből előállított sejtvonalak pontosabb jellemzését végzik.
Dr. Czobor Pál, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi docense Bioelektromos képalkotás: új lehetőségek a pszichiátriai kutatásban címmel infrastrukturális projektjükről számolt be. Dr. Czobor Pál és dr. Bitter István egyetemi tanár évtizedek óta dolgoznak együtt, főleg a szkizofrénia és az ADHD jobb megértésére és kezelésére vonatkoznak a kutatásaik. Az elmúlt években is erre a területre fókuszáltak, a program révén beszerzett 256 csatornás EEG berendezéssel. A korszerű eszköz „sűrű érzékelős” elektróda-rendszere ezredmásodperces időbeli felbontást biztosít, amihez kiváló térbeli feloldás társul – magyarázta működését dr. Czobor Pál, majd részletezte a 2014-2017 között eltelt időszak eredményeit. Hozzátette: az EEG megnyitotta annak a lehetőségét, hogy az agyműködés olyan elemeire is rálássanak, amire a korábbi technológiával nem volt mód.
Dr. Gonda Xénia, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika adjunktusa, az Új antidepresszív gyógyszercélpont NAP kutatócsoport munkatársa a Scientifc Reportsban megjelent cikkben közölt kutatási eredményeit mutatta be. Vizsgálatukban az öngyilkosság komplex folyamatának hátterében meghúzódó tényezőket elemezték, kiemelten az öngyilkosság kockázatát nagymértékben növelő súlyos aktuális stresszt, melyet 2500 fős európai átlagpopulációs mintán vizsgálták. Kutatócsoportjuk rájött, hogy a GABRA6 rs3219151 T allél stressz következtében az öngyilkossághoz vezető konstelláció valamennyi
érzetét, tünetét és számos további rizikófaktorát jelentős mértékben fokozza, így stressz esetén öngyilkossági rizikógénnek tekinthető.
Dr. Bitter István az eseményt lezárva elmondta, a szalonban bemutatott tudományos eredmények egy része a NAP infrastrukturális fejlesztései, eszközbeszerzése nélkül biztosan nem születhetett volna meg, hozzátette, az agy betegségeinek világszerte kiemelkedően magas a halálozási rátája, ezért a bemutatkozó csoportokat a NAP 2.0 újabb négy éven keresztül támogatni fogja.
Haszon Zsófia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
