Azok a migrénnel küzdő emberek, akik személyiségére jellemző a tapasztalatra való nyitottság, kisebb eséllyel szenvedtek depressziótól életük folyamán, vagyis védettebbek a két betegség együttes előfordulásával szemben – ismerte fel a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) B-alprogramjának MTA-SE-NAP B Genetikai Agyi Képalkotó Migrén kutatócsoportja. A kutatás eredménye hozzájárul a migrén kialakulásában résztvevő agyi szabályozó folyamatok megismeréséhez, továbbá új migrénmegelőző gyógyszercélpontok azonosításához – ismertette a kutatócsoport vezetője, dr. Juhász Gabriella, a Gyógyszerhatástani Intézet egyetemi docense.
Dr. Juhász Gabriella elmondta, hogy kutatásaik legfőbb célja olyan mechanizmusokat és biológiai folyamatokat vizsgálni genetikai, kérdőíves és képalkotó (MR-vizsgálat) módszerekkel, amelyek a migrén kialakulását, illetve a rohamok visszatérését befolyásolják. A most közölt vizsgálat során már meglévő adatokat is elemeztek, egy korábbi nagy kutatás alatt gyűjtött adatbázisból: az Európai Unió által támogatott NewMood kutatásban Budapesten és Manchesterben több mint 3000 önkéntes résztvevő töltött ki kérdőíveket és adtak genetikai mintákat. A NAP B keretében végzett elemzés a kérdőívnek azon részére irányult, amely személyiségjegyeket, az alanyok életében átélt depressziót, illetve a megelőző három hónapban tapasztalt migrénes típusú fejfájásaikat vizsgálta – mondta az egyetemi docens.
Korábbi kutatásokból tudható, hogy migrénes pácienseknél gyakori a szorongásos zavarok, a depresszió előfordulása, az egyes személyiségjegyekhez köthető összefüggések azonban kevésbé ismertek – tette hozzá dr. Magyar Máté, a Neurológiai Klinika központi gyakornoka. Az Ötfaktoros modellt (Big Five – neuroticizmus, extraverzió, tapasztalatokra való nyitottság, barátságosság, lelkiismeretesség) alapul véve a kutatások megerősítették, hogy a neuroticizmus depresszió és migrén esetén egyaránt rizikófaktornak tekinthető – ismertette dr. Magyar Máté. Kiderült, hogy a tapasztalatokra való nyitottság az olyan migrénesekre volt jellemző, akiknek nem volt depressziójuk – tette hozzá. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy azok, akiknek magasabb a tapasztalatra való nyitottsága, védettebbek ezeknek a betegségeknek az együttes előfordulásával szemben. A tapasztalati nyitottság mint személyiségjegy hozzájárul például ahhoz, hogy az ilyen típusú ember jobban meg tud birkózni a kihívásokkal, köztük a betegségekkel, fájdalommal is – magyarázta.
Dr. Juhász Gabriella szólt róla, hogy a befolyásoló személyiségjegyek azonosítása élettani mechanizmusok vizsgálatában is hasznos lehet: a tapasztalatra való nyitottság megléte az agyi homloklebeny egy bizonyos területének jobb funkciójára utal, ez a terület felelős a kreatív ötletekért, a rugalmas gondolkodásért. Vagyis a kutatás hozzájárult a migrén kialakulásában résztvevő agyi szabályozófolyamatok megismeréséhez, továbbá új migrént megelőző kezelési módszerek azonosításához – mondta az egyetemi docens. A tapasztalatra nyitottabb személyiségek ugyanis például a placebo fájdalomcsillapítókra és a pszichoterápiára is jobban reagálnak – tette hozzá. A kutatók további olyan mechanizmusokat szeretnének vizsgálni, amelyek a migrénes rohamok gyakoribbá válását, illetve a nehezebben kezelhető betegcsoportok megismerését segítik elő. A kutatócsoportban klinikusok, kutatók, pszichológusok együttesen elemzik és értékelik az eredményeket és próbálják kijelölni a klinikai gyakorlatban is hasznosítható további utakat – mondta dr. Juhász Gabriella.
Az eredményeket a Frontiers in Neurology c. folyóiratban tették közzé, dr. Magyar Máté pedig az European Academy of Neurology harmadik kongresszusán mutatta be kutatásukat. A fiatal kutató PhD-munkája részeként vett részt a kutatócsoport munkájában, tervei szerint a következőkben a túlzott fájdalomcsillapítóhasználat hatásait fogja vizsgálni a NAP keretében gyűjtött betegcsoporton.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
