Egyre több embert érint a könnycsatorna-elzáródás, hazánkban mintegy 2000 beteg fordul orvoshoz évente ezzel az erőteljes könnyezéssel, váladékozással, a szem sarkának kipirosodásával járó kórképpel – mondta dr. Szalai Irén. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának tanársegédje szerint az érintettek között több a nő, mint a férfi. Fontos a korai felismerés és kezelés, ha ugyanis elhanyagolják, legyengült immunrendszer esetén akár agyhártyagyulladáshoz is vezethet– tette hozzá.
A könnycsatorna-elzáródás lehet egy- vagy kétoldali, kialakulásában anatómiai szűkület, veleszületett rendellenességek, arcsérülések, apró kövek vagy külső faktorok is szerepet játszanak – mondta dr. Szalai Irén hozzátéve, hogy fül-orr-gégészeti vagy szemészeti beavatkozások, valamint krónikus gyulladások okozta visszatérő nyálkahártya duzzanatok, reumás vagy autoimmun betegségek is állhatnak a hátterében. Számos egyéb oka is lehet azonban a könnyezésnek, példaként a könnyelvezető rendszer fentebbi szakaszának elzáródását, a szemfelszíni gyulladásokat vagy a szárazszem-betegség bizonyos eseteit említette a szakorvos.
Ezek a kórképek gyakoribbak a 40 év feletti nők körében, ehhez hozzájárul a hormonszintek változása is. A szemszárazságra a számítógép-, mobilhasználat is hatással van, de bizonyos gyógyszerek szedése vagy külső környezeti tényezők (például: por, klíma) is befolyásolják – mondja dr. Szalai Irén, kiemelve a szemcseppek hosszú távú használatának káros hatását.
A könnycsatorna-elzáródás jellegzetes tünetei közül az erőteljes könnyezést, váladékozást, az időnként fájdalmas, esetenként lázzal is járó könnytömlő-gyulladást említette, mely már antibiotikus kezelést, dunsztkötést is igényelhet. Dr. Szalai Irén szerint a visszatérő gyulladások, nem szűnő tünetek esetén legtöbbször műtéti beavatkozás szükséges. Elhanyagolt esetben –elsősorban legyengült immunrendszerű betegeknél– súlyos szövődményekhez is vezethet a betegség: a gyulladás beterjedhet a szemüregbe, arcüregekbe, amely ritkán ugyan, de látóideg- vagy agyhártya-gyulladást is okozhat – hangsúlyozta a tanársegéd. Ha tünetek nem szűnnek meg, érdemes mielőbb szakorvoshoz fordulni, ugyanis megfelelő kezeléssel a beteg jól gyógyítható. Bár az esetek egy részében a könnyezés az egyetlen tünet, a kórkép jelentősen ronthatja a betegek életminőségét – hívta fel a figyelmet dr. Szalai Irén.
Homonnay-Bukovenszki Orsolya
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
