Kánikulában a gyerekek körében is megszaporodnak az ájulásos esetek, főként a serdülők között, akiknél a hirtelen növekedés is a kiváltó okok között szerepel – mondja dr. Krivácsy Péter. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának osztályvezető főorvosa szerint megijedni ugyan nem kell, de fontos feltárni a rosszullét hátterét, mert akár veleszületett szívproblémák előjele is lehet az ájuláshoz hasonló szívritmus- vagy keringészavar. Hozzáteszi, minden negyedik hirtelen szívhalált elszenvedett fiatalról derül ki utólag, hogy a kórelőzmények között volt ájuláshoz hasonló rosszullét.
Az ájuláshoz hasonló tünetekkel járó szívritmuszavar és keringészavar figyelmeztető előjele lehet akár a serdülőkori hirtelen szívhalálnak is, épp ezért érdemes alaposan utánajárni, mi áll a háttérben – mondja dr. Krivácsy Péter. A főorvos szerint a 14 és 18 év közöttiek körében gyakorinak számít, hogy elsötétül előttük a világ, elvesztik az eszméletüket. Az esetek többségében a fiatalok spontán magukhoz térnek, vagy elegendő árnyékba vinni és fekvő helyzetbe helyezni őket ahhoz, hogy jobban legyenek. Ha azonban fél perc elteltével sem történik változás, vagy ha rángatózás is kíséri az ájulást, mindenképpen hívjunk mentőt – tanácsolja a főorvos, aki szerint ilyenkor alaposabb vizsgálatra – pl. EKG-ra – is szükség van az okok tisztázásához. Dr. Krivácsy Péter hangsúlyozza, megijedni nem kell, de komolyan kell venni a tüneteket, a hirtelen szívhalott serdülők negyedénél ugyanis előfordult korábban ájuláshoz hasonló rosszullét.
Az ájulásos, eszméletvesztéses esetek többsége teljesen veszélytelen, különösen nyáron, a nagy hőségben fordul elő, hogy összeesnek a serdülők – mondja dr. Krivácsy Péter, példaként említve az évzárókon jellemző rosszulléteket. A főorvos azt javasolja, hogy megelőzésképpen akkor is menjünk el háziorvoshoz, ha gyorsan és spontán javul az állapotunk. Többnyire negatív eredménnyel zárul a vizsgálat, és egyszerűen kinövi az ájulásos hajlamot a fiatal. Életmódváltásra nincs szükség, ugyanakkor érdemes megfogadni néhány tanácsot: például ne álljunk hosszasan a napon, ne pattanjunk fel hirtelen ülő helyzetből, igyunk elég vizet, és ne sportoljunk kánikulában, tűző napon. Sokan szédülésről, bizonytalanságérzésről, látászavarról, gyengeségérzésről számolnak be közvetlenül az ájulás előzményeként, ha ezeket tapasztaljuk, mindenképpen húzódjunk árnyékba, üljünk le, és jelezzük valakinek a környezetünkben, hogy rosszul vagyunk – javasolja a főorvos.
Kele Tímea
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Kiemelt kép: fgautron.com
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
