A daganatos agyi áttétek genetikájának jobb megértése, genomikai elemzése és egy ezt szolgáló szövetarchívum kialakítása az elsődleges célja a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) B-alprogramja keretében működő Agymetasztázis Kutatócsoportnak, melynek vezetője dr. Szállási Zoltán, a II. Sz. Patológiai Intézet vendégprofesszora. A több intézmény együttműködésével létrejött csapat a közelmúltban publikálta első eredményeit a Neuro-Oncology című újságban. Tüdőrákos betegek agyszövetmintáinak elemzése során olyan jellegzetességeket határoztak meg, melyek utalhatnak a betegség lefolyására – mondta dr. Moldvay Judit, a cikk szenior szerzője, a kutatócsoport klinikai részlegének vezetője.
A most publikált vizsgálat során az agyi áttét sebészi eltávolításán átesett tüdőrákos betegek agyszövetmintáit tanulmányozták. A publikáció középpontjában a PD-L1 és PD-1 fehérjék kifejeződése állt, melyek immunterápiában betöltött prediktív, vagyis előre jelző szerepét manapság világszerte intenzíven kutatják. Ezek a fehérjék fontos szerepet játszanak az immunrendszer működésében, és kimutathatók a daganatokban is, sőt úgy tűnik, hogy a daganatsejtekben, illetve a limfocitákon való megjelenésük kapcsolatot mutat az immunterápiára adott válasszal – részletezte dr. Moldvay Judit, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Tumorbiológiai Osztályának főorvosa, aki pályáját a Semmelweis Egyetem I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében kezdte, majd 2006-tól 2014-ig a Pulmonológiai Klinika docense volt. Eredményeik szerint azon betegeknél, akiknek agyi áttétében bizonyos szövettani jegyek figyelhetők meg (pl. mononuclearis sejtekből álló gyűrű alakul ki az áttét körül), az agyműtét után kedvezőbb túléléssel lehet számolni. Hasonlóképpen kedvező prognosztikai faktornak tartható az áttéti daganatban a tumorsejtek közötti állományban megjelenő limfoid sejtek nagyobb száma, amit érdemben nem befolyásol a szteroid kezelés vagy a kemoterápia.
Az eredmények később akár a klinikai gyakorlatban is felhasználhatók, így például ha olyan daganatmintát találnak, melyben ezek a kedvező jegyek nem figyelhetők meg, akkor feltételezhető, hogy agresszívebb a daganat és ezért a beteget gyakrabban kell kontrollálni.
A kutatócsoport vezetője dr. Szállási Zoltán, aki Bostonban, a Harvard Medical Schoolban dolgozik, és dr. Tímár József, a II. Sz. Patológiai Intézet vezetője meghívására érkezett haza vendégprofesszorként a csapat vezetésére. Mint hangsúlyozta, olyan munkaközösséget szeretett volna létrehozni, mely alapkutatások segítségével javítja a különféle tumorok agyi metasztázisainak diagnosztikáját, illetve kezelését. A munka számos terület szakembereinek együttműködését igényli, így klinikusok, patológusok, molekuláris biológusok és sebészek dolgoznak együtt a projekten.
A csoport neuropatológusa dr. Reiniger Lilla, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet adjunktusa, munkáját PhD-hallgatója dr. Téglási Vanda segíti. Molekuláris biológusként vesz részt a munkában dr. Vízkeleti Laura, a II. Sz. Patológiai Intézet tudományos munkatársa, míg a mintagyűjtés dr. Bagó Attila, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet idegesebész főorvosa segítségével valósul meg. A csoport tüdőgyógyász-onkológusa dr. Moldvay Judit, akinek munkáját dr. Fábián Katalin PhD-hallgató segíti. A statisztikai kiértékeléseket Pipek Orsolya, az ELTE doktorandusza végzi.
A kutatások egy nemzetközi szinten is ritkaságnak számító, nagy léptékű szövetarchívumon alapulnak, amelyben primer tüdődaganatból és agyi metasztázisból vett fagyasztott mintákat gyűjtenek, megteremtve az alapot a primer daganatnak és annak agyi áttét párjának összehasonlító molekuláris genetikai vizsgálatára. A génszekvenálás már megindult, a csapat reményei szerint ennek segítségével többet fogunk megtudni az agyi áttétképződés bonyolult molekuláris mechanizmusairól és az immunrendszernek az agyi áttétképzésben betöltött szerepéről. Mindez elősegítheti az eredményesebb betegszelekciót és a hatékonyabb terápiát tüdőrákban.
A fagyasztott szövetarchívum részben a Korányi Intézetben található, ahol a primer daganat gyűjtése zajlik dr. Vágvölgyi Attila mellkassebész és dr. Fillinger János patológus segítségével, míg az agyi áttét mintákat tartalmazó szövetarchívum az OKITI-ben van. Összesen 350 primer és 150 áttéti mintát sikerült a két év alatt eddig összegyűjteni – mondta dr. Moldvay Judit. Mint kiemelte: az agyi áttétet adó tüdőrákok vizsgálatát szomorú statisztikai adatok indokolják. Világviszonylatban hazánk vezeti a férfiaknál a tüdőrák előfordulási és halálozási gyakoriságára vonatkozó statisztikát. A betegség lefolyása során a betegek közel felében kialakul agyi áttét, mely a rosszindulatú daganatos halálozás egyik vezető oka. A terápiák kevéssé hatásosak, mivel az agyi áttétek genetikája, illetve annak a kiindulási daganathoz képest történő változása alig ismert. Ezen szeretne változtatni a kutatócsoport a már létrehozott szövetarchívumok további fejlesztésével és felhasználásával.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
