Tudományos ülést tartottak dr. Cserháti Endre 85. születésnapja tiszteletére az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán. Cserháti professzor a hazai és nemzetközi gyermekgyógyászat, azon belül is a gyermektüdőgyógyászat elismert személyisége. Személyében az elmúlt évtizedekben minden vele kapcsolatba kerülő egy rendkívül sokszínű egyéniséget ismerhetett meg, aki mind a mai napig aktív és fáradhatatlan – hangsúlyozta dr. Szabó Attila megnyitó beszédében, melyet pályatársak, kollégák és tanítványok előadásai követtek.
Dr. Cserháti Endre 1956-ban lépett be az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika kapuján, és azóta minden nap itt van köztünk, mai napig aktívan és fáradhatatlanul gyógyítja a gyerekeket és oktatja a hallgatókat, valamint a fiatal kollégákat – hangsúlyozta dr. Szabó Attila. Mint hozzátette, Cserháti professzor jelenleg is a német nyelvű gyermekgyógyászati oktatás motorja, valamint a klinika évkönyveinek szerkesztője – a 178 éves intézet történelme minden apró részletének ismerője és kutatója. Dr. Cserháti Endre olvasta és ismeri Albert Schweitzer szavait, és eszerint is él: „a fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és lélek állapota” – mutatott rá az igazgató. Mint fogalmazott, aki csak egyszer is kapcsolatba került vele, biztos, hogy legalább egy életreszóló történetet hallott tőle a klinikáról, a gyermekgyógyászatról, az orvostörténelem valamely kiemelkedő eseményéről vagy éppen személyéről; a távoli földrészekről, ahol járt, fotózásról, művészetekről.
A köszöntő után dr. Cserháti Endre úgy fogalmazott, nem tölti el szomorúsággal az évek múlása, mivel arra gondol, mi mindent adott számára az élet. Sok minden benne volt ebben az életben, így például mikor egy kisrepülőgéppel a Mount Everest csúcsára repültek, a piramisok, a nagy székesegyházak, és a sok egyéb dolog, amit látott a világból, vagy éppen az olyan jelentős tudósokkal ápolt kapcsolatok, akik ma már tankönyvi nevek – emlékezett vissza. „Ezt az egész életet egy valami fogja össze: a gyermekklinikán töltött majdnem 61 év” – fogalmazott. Mint a professzor elmondta, boldoggá teszi, hogy olyanokkal dolgozhat, akikre élete minden pillanatában szeretettel és tisztelettel gondolhat. Jó dolog minden reggel bejönni a klinikára, és még mindig lehet tanulni minden nap valamit – jegyezte meg.
A tudományos ülés keretében dr. Gyurkovics Kálmán (Somogy megyei Kaposi Mór Oktató Kórház) a gyermekpulmonológia hazai oktatásáról, kutatásáról és a gyógyításról tartott előadást. Szólt arról, hogy dr. Cserháti Endre az asztmaterápia vezéregyénisége volt, folyamatosan követte a nemzetközi eredményeket, sőt az első nemzetközi protokollok kialakításában személyesen is részt vett. Visszaemlékezett arra a mérföldkőre is, hogy 2000-ben uniós szinten született megegyezés a gyermekpulmonológiai szakképzés szabályozásáról, mely folyamatnak mindketten részesei voltak. Kitért arra is, hogy 2003-ban a terület első szakkönyvét Cserháti professzor szerkesztette.
Dr. Losonczy György, a Pulmonológiai Klinika igazgatója a légszennyezés prenatális hatásairól beszélt. Ha in utero éri a fejlődő magzatot a belélegzett szennyeződés, annak is komoly rövid és hosszútávú következményei lehetnek – mutatott rá. Ismertetett egy kutatást, mely kimutatta, hogy a terhesség alatti anyai nikotinfogyasztás hatással van a magzati tüdőfejlődésre, a tüdő súlya, térfogata megsínyli ezt. Szólt arról is, hogy mérések szerint a légköri szálló por szennyeződés következtében a policiklikus aromás szénhidrogének vegyületcsoportja szabadon megy át az anyai vérből a magzati vérbe. Az akut szennyeződés hatásai is jól kimutathatók, amit bizonyítanak a World Trade Center katasztrófa után a közelben élő várandóságokkal kapcsolatban végzett mérések. Dr. Losonczy György megemlékezett dr. Cserháti Endre korábbi barátjáról, a Pulmonológiai Klinika előző igazgatójáról, dr. Magyar Pál professzorról is.
Dr. Novák Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára „Az örök fiatalság titka” címmel tartott előadást, melyben egyebek mellett szólt a légutak és az öregedés kapcsolatáról is. Nem véletlen, hogy az idei évben már nemzetközi szinten közös szakmai fórumot tartottak az öregedéssel és a légutakkal foglalkozó munkacsoportok. A tüdő teljes funkcióját 20-25 éves korra éri el, onnan évente általában 1 százalékot csökken még betegség nélkül is. Végigtekintett híres történelmi személyiségek életén, hogy ki milyen praktikákkal tartotta fiatalon magát. Mint mondta, Cserháti professzor esetében ez a módszer, vagyis az örök ifjúság titka a gondolkodás és az aktivitás.
Dr. Mezei Györgyi, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika allergológusa, pulmonológusa elsősorban az allergiáról beszélt előadásában, a professzorhoz fűződő emlékeit is érintve. Sorsának egyik meghatározó ajándékának nevezte, hogy Cserháti professzor mellett kezdhetett orvosként dolgozni. Méltatta, hogy vele együtt összesen heten írták sikeres kandidatúrájukat, később PhD-munkájukat dr. Cserháti Endre vezetése mellett. Kiemelte az ünnepelt páratlan orvostörténeti munkáit, valamint pontos, világos kifejezésmódját. Az elfogulatlan írásmód őrének nevezte a professzort, aki – mint mondta – nemcsak főnöke, de atyai tanítója is volt.
Dr. Halász Adrienn (Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet) előadásában Cserháti professzorról, mint mesteréről beszélt, akit nemcsak a tudományban, de életében is tanítójának tekint. Az orvosnak alázattal kell viseltetnie a betegséggel szemben, mert a betegség erősebb – mai napig kíséri ez a professzortól tanult gondolat, csakúgy, mint az, hogy amit tud, azt adja át a fiataloknak.
Dr. Tulassay Tivadar rector emeritus, a klinika egyetemi tanára a gyermekkori tüdőbetegségek perinatológiai gyökereiről beszélt előadásában, melyet – mint fogalmazott – Cserháti professzornak ajánl, akivel évtizedeken át dolgozott együtt a klinika felvirágoztatásáért. Előadása konklúziójaként kiemelte: az intrauterin fejlődés során elszenvedett zavar kihat az egyes szervek későbbi működésére is, ez alól nem kivétel a tüdő sem. Több kutatási eredményen keresztül bemutatta, hogy a koraszülöttek morfológiai és funkcionális eltérései nyomot hagynak, és alapul szolgálnak későbbi tüdőbetegségek kialakulásához.
Dobozi Pálma
Fotó: Karancsi Rudolf
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
