Molekuláris orvostudományok képviselői kapták a Huzella és a Jendrassik emlékérmeket

Dr. Nagy György, a III. Sz. Belgyógyászati Klinika Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki Csoport és a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egyetemi docense, valamint a Budai Irgalmasrendi Kórház Reumatológiai Centrum osztályvezető főorvosa kapta idén a Jendrassik Ernő Emlékérem és Jutalomdíjat, dr. Győrffy Balázs, a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika és az MTA-TTK Lendület Onkológiai Biomarker Kutatócsoport tudományos főmunkatársa pedig Huzella Tivadar Emlékérem és Jutalomdíjat vehetett át.

Dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes a Magyar Tudomány Ünnepéhez is kapcsolódó díjátadón hangsúlyozta, mindkét díjazott a molekuláris biológia és genetika képviselője, melynek alapjait Jendrassik Ernő már 1910-ben megjelent tankönyvében lefektette, s amely terület a klinikai orvostudományok minden ágának meghatározó elemévé vált, az idei és tavalyi Semmelweis Szimpózium is ehhez kapcsolódott.

A rektorhelyettes elsőként a Jendrassik Ernő emlékéremmel kitüntetett Dr. Nagy Györgyöt mutatta be, aki a reumatológia és immunológia területén végez kutató és klinikai tevékenységet. Emlékeztetett, az önálló kutatásokon alapuló szaktudomány fejlődésének elősegítése érdekében a Semmelweis Egyetem idén az 51. alkalommal (1965 óta) adja át a Jendrassik Ernőről elnevezett tudományos kitüntetést, amellyel a klinikai orvostudomány egy kiváló művelőjét ismeri el, aki tudományos közleményeivel és önálló kutatómunkájával kimagasló tudományos eredményekkel büszkélkedhet.

Dr. Nagy György Az SRC-szerű adaptor fehérje szerepének vizsgálata a T-lymphocyták aktivációjában című előadásának elején felidézte Jendrassik Ernő tankönyvének heveny és krónikus ízületi gyulladásokra vonatkozó részét megemlítve, hogy akkoriban a gyógyítás érdekében azt javasolták, a beteget egyenletes hőmérsékletű, légjárástól védett helyiségben helyezzék el, gyógyszeres terápiaként pedig alapvetően a szalicilsav készítményeket alkalmazták. Mint mondta, több mint 100 év elteltével az ízületi gyulladás ma is olyan krónikus betegségnek számít, amelynek a számos új információ ismeretében sem teljesen megoldott a kezelése. Előadásában ismertette, a betegség kialakulásának hátterében 30-50 százalékban a genetika áll, de más tényezők is ismertek (pl. életmód, fertőzések, dohányzás), valamint közvetlen szerepet játszanak a gyulladás létrejöttében a citokin jelzőmolekulák és a T-limfocita immunsejtek. Hangsúlyozta, a reumatológia egyik forró pontja a citrullinált fehérjék ellen termelődő antitestek vizsgálata. A citrullinációnak a tolerancia áttörésében játszott szerepére irányuló kutatás eredményei hozzájárulhatnak az utóbbi időben egyre inkább vizsgált, a betegség megelőzését szolgáló terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez – hangzott el dr. Nagy György előadásában. Az egyetemi docens a kutatás eredményei közt említette a SLAP (src-szerű adaptor fehérje) szerepét a T-limfociták aktiválásában. Dr. Nagy György végezetül több kollégájának is köszönetet mondott, külön kiemelve dr. Buzás Editet, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatóját és dr. Falus Andrást, az intézet egyetemi tanárát.

Szintén az önálló kutatásokon alapuló szaktudomány fejlődését hivatott szolgálni a Huzella Tivadar Emlékérem és Jutalomdíj, amelyet a Semmelweis Egyetem idén 25. alkalommal (1991 óta) adományozott az elméleti orvostudomány, illetve az elméleti orvosbiológia kiváló művelőjének, aki kiemelkedő eredményekkel rendelkezik mind tudománymetriai mutatóit, mind önálló kutatómunkáját tekintve – ismertette dr. Bagdy György, majd bemutatta Dr. Győrffy Balázst, a Huzella emlékérem idei díjazottját, aki a daganatos megbetegedések területén végzi gyógyító-kutató munkáját.

Dr. Győrffy Balázs Biomarkerek a túlélés előrejelzésére szolid tumoros betegekben című előadásában először röviden összefoglalta Huzella Tivadar munkásságát, megemlítve a rákkutatással is foglalkozó tudós egyik legfontosabb eredményét: elsőként ő örökítette meg mozgóképen a sejtek osztódását. Saját, friss kutatási eredményeit összegezve elmondta, a rák egy többgénes, progresszív genetikai betegség, azonban az eltávolított tumor lehetővé teszi olyan genomikai vizsgálatok elvégzését, amelyből megbecsülhetőek a visszamaradó tumor jellemzői. A biomarkerek nagy betegadatokban történt vizsgálatából kiderült, a káros gének esetén a másodlagos hatások fontosabbak, mint az elsődleges mutáció. Az elvégzett vizsgálatok arra is rámutattak, hogy egy gén több jellemzőt is tud egyidejűleg befolyásolni. Dr. Győrffy Balázs egy olyan online elemző rendszert is bemutatott, amellyel a mikroRNS-ek expressziója és a túlélés közötti kapcsolatot lehet automatizáltan vizsgálni. A Huzella emlékérem átvétele előtt köszönetet mondott minden munkatársának és hallgatójának, akik részt vettek a kutatásban.