Az elmúlt nyolc évben meghétszereződött azon stroke-betegek száma, akiken úgynevezett trombolízist, azaz speciális vérrögoldást hajtottak végre Magyarországon – mondja dr. Bereczki Dániel. A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója szerint mára már több mint 2 ezer betegen segítenek így évente, amely hatalmas eredménynek számít, ám figyelembe véve, hogy még így is óránként egy életet követel az agyi vérkeringési zavar, világosan látszik, hogy még bőven van teendő.
Magyarországon a stroke népbetegségnek számít, körülbelül tízpercenként visznek kórházba valakit agyi vérkeringési zavarral, és óránként egy beteg veszíti életét emiatt – mondja dr. Bereczki Dániel. A klinikaigazgató szerint ugyanakkor az elmúlt három évtizedben jelentősen javultak a statisztikák és a betegek kilátásai is; különösen szembetűnőek az eredmények az úgynevezett trombolízis terén. Az elmúlt hat évben ugyanis 300-350-ről 2000 fölé emelkedett azon betegek száma, akiknél ezt a megoldást alkalmazva infúzió segítségével oldották fel a vérrögöt az ország 38 stroke centrumában. A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáján is rendszeresen végzik ezt a beavatkozást. Dr. Bereczki Dániel szerint ilyenkor nagyon fontos tényező az idő, hiszen a trombolízist a stroke kezdetétől számított 3 órán belül lehet csak elvégezni.
Ha nem ismerik fel idejében a tüneteket, és nem indul el a vérrögoldás, többnyire visszafordíthatatlan károsodások jelentkeznek, továbbra is a stroke áll a legtöbb maradandó egészség- és mozgáskárosodás mögött- mondja dr. Bereczki Dániel hozzátéve, hogy a félrehúzódó száj, a beszédelakadás, a féloldali végtagbénulás mind-mind szélütésre utal, ilyenkor azonnal mentőt kell hívni. A klinikaigazgató szerint a végzetes kimenetelű stroke-ok esetében egyértelmű javulás tapasztalható, hiszen míg 1980-ban 100 ezer lakosból 240 halt meg stroke-ban, addig mára ez a szám körülbelül 100-ra csökkent, ám még ez is háromszor annyi, mint a szomszédos Ausztriában.
Ha mindenki kezeltetné a magas vérnyomását és leszokna a dohányzásról, fele annyian halnának meg szélütésben, mint most – hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel, kiemelve, hogy a kockázatok két csoportra oszthatóak. Egyrészt vannak olyan betegségek – pl. magas vérnyomás, szívbetegség, magas vérzsírszint, cukorbetegség, amelyek növelik a stroke előfordulási esélyét, másrészt sokat számít az életmód is, hiszen a cigaretta mellett a stressz, az elhízás, a kevés mozgás és a nem megfelelő táplálkozás is növeli a rizikót.
Kele Tímea
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
