Első számú prioritássá kell tenni az egészségügyet globális szinten – egyebek mellett ezt hangsúlyozza „Jobb egészség és erősebb WHO” című programjában dr. Szócska Miklós, az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánhelyettese, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója, akit a közelmúltban jelölt a magyar kormány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatói posztjára. A pozícióért összesen hat jelölt szállt versenybe, dr. Szócska Miklós a manilai, regionális bemutatkozás után és a november eleji tagországok előtti genfi meghallgatás előtt nyilatkozott az egyetemi honlapnak. A főigazgató-jelölt egy Semmelweis Szalonban szervezett interaktív konzultáción is bemutatta programját, melyet dr. Szél Ágoston rektor nyitott meg és dr. Réthelyi Miklós rector emeritus moderált.
Az elmúlt időszakban elkészített főigazgató-jelölti program egyebek mellett érinti a járványok elleni küzdelmet, az emberiség egészségesebbé és egészségtudatosabbá tételét, az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés elvének érvényesítését és a WHO szervezetének reformját is.
Dr. Szócska Miklós programját két részre osztotta: egyrészt foglalkozik azzal, hogy miként lehet globális szinten egészségesebb az emberiség, másrészt a WHO mint támogató szervezet, hogyan tudja ezt a leghatékonyabban érvényre juttatni. Mint magyarázza: a két dolog összefügg, hiszen a világszervezet bevételeinek nyolcvan százaléka külső támogatóktól érkezik, ha pedig olyan vád érheti a szervezetet, hogy nem elég felkészült például a járványokra, akkor nem lesz képes stabilan tartani a bevételeit. A pandémiákra, esetleges új világjárványokra való proaktív felkészülést egyébként a kiemelt prioritások között említi programjában, meglátása szerint az egyik legforróbb téma, hogy az Ebola- és a Zika-járvány után meg lehessen nyugtatni ez ügyben a világot. Mindebben persze a nemzetállamoknak alapvető a felelősségük, ugyanakkor a WHO-nak fontos koordináló szerepe van, és nyomon kell követnie, hogy globális szinten rendelkezésre állnak-e a megfelelő erőforrások. Ma az utazás felgyorsulása miatt a világon minden mindennel összefügg, így mindenki közös érdeke, hogy intézményesen folyamatos forrást teremtsünk a kockázatok kezelésére – véli.
Dr. Szócska Miklós az egészséget veszélyeztető legnagyobb problémák között említi a klímaváltozást, mely nyomán új betegségek és járványok bukkanhatnak fel. A fenyegető tényezők között ugyanakkor második helyen áll szerinte az egészséggel összefüggő felelőtlen emberi magatartás. Mint mondja, már az alacsony és közepes jövedelmű országokban is a nem fertőző betegségek vezetik a haláloki statisztikát. Ehhez hozzájárulnak a fogyasztási szokások, a különböző, egészségtelen termékeket hirdető globális reklámok, az antibiotikumok nem megfelelő használata, valamint az olyan üzleti modellek, melyek a rövid távú hasznot a hosszú távú érdekek fölé helyezik.
Mindezzel párhuzamosan a WHO szervezeti működésében egy hatékonysági reformra van szükség, meg kell erősíteni a világszervezet szerepét, mint a globális egészségügy megkérdőjelezhetetlen, pártatlan és független vezetőjét, mely a változtatás ügynökeként működik – emelte ki dr. Szócska Miklós. Biztos az is, hogy a leendő főigazgatónak fel kell vállalnia az elméleti megoldások és a gyakorlati megvalósítás közötti különbségek szűkítését, a szervezet esetében pedig erősíteni kell a rugalmasságot, a partnerségre való építkezést. Emellett a WHO-nak egy tudás- és törvénytárként is kell működnie, mely minden egészségüggyel összefüggő kérdésben nemzetközi példákkal tudja segíteni a tagállamokat. Az egészséget globális politikai, gazdasági és pénzügyi prioritássá kell tenni – mutatott rá dr. Szócska Miklós.
A WHO új főigazgatójáról jövő májusban szavaz a világszervezet közgyűlése, addig azonban több megmérettetésen is át kell esniük a jelölteknek. Mint arról dr. Szócska Miklós beszámolt: az első nagy „kampányrendezvénye” megtörtént, október közepén Manilában, a Csendes-óceáni térség regionális tanácsülésén mutatkoztak be legutóbb a jelöltek. A folyamat következő állomása október utolsó hetében egy webfórum a WHO tagállamok számára, amit november 1-2-án egy meghallgatás követ Genfben, ahol sorsolással eldöntött sorrendben mutatják be a jelöltek a programjukat a tagországok képviselői előtt. Másnap a Lancet Chatam House vitafórumán folytatják a megkezdett párbeszédet Londonban. Jövő év elején először ötre, majd háromra szűkítik a jelölti listát, majd májusban meghozza a végső döntést a közgyűlés, melyben mind a 194 tagállamnak szavazati joga van.
A soron következő megmérettetések előtt interaktív konzultáción mutatta be programját dr. Szócska Miklós a Semmelweis Szalonban. Az eseményt dr. Szél Ágoston rektor nyitotta meg, aki hangsúlyozta: fontosnak tartották, hogy a hivatalos kampányt megelőzően lehetőség legyen egy eszmecserére, mely során dr. Szócska Miklós egyrészt ismerteti programja legfontosabb elemeit, másrészt ötleteket, gondolatokat, muníciót kaphat az egyetem vezető professzoraitól, oktatóitól. A rendezvényt dr. Réthelyi Miklós rector emeritus moderálta, aki bevezető szavaiban a Lancetben megjelent jelölti interjúból idézett. Itt dr. Szócska Miklós egyebek mellett arról beszélt, hogy a technikai változások nem érnek semmit, ha nincs mellettük a konzultatív változás metodológiája. Mint rámutatott, dr. Szócska Miklós minden pozíciójában a változást képviselte, de nem ukázként kiadva azt, hanem megfelelő környezetbe helyezve. A konzultáción – mely során számos konstruktív javaslat, vélemény hangzott el – részt vett az egyetem rektora, kancellárja, valamint rector emeritusok, rektorhelyettesek, dékánok, tanszékvezetők.
A WHO főigazgatói posztért összesen hatan versengenek, dr. Szócska Miklóson kívül a további jelöltek dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus (Etiópia), Dr. Flavia Bustreo (Olaszország), dr. Philippe Douste-Blazy (Franciaország), dr. David Nabarro (Egyesült Királyság), dr. Sania Nishtar (Pakisztán).
Dr. Szócska Miklós az esélyeivel kapcsolatban úgy fogalmazott: az egészségügyért való globális küzdelem napirendjét szeretné formálni a jelölési folyamatban, a végső döntést ugyanakkor nyilvánvalóan érzékeny diplomáciai és nemzetközi folyamatok is befolyásolják. Ugyanakkor hangsúlyozta, már a jelölés, a kiválasztási folyamatban való részvétel is nagy megtiszteltetés számára.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
