Száz százalékosan sikeresnek bizonyult a virtuális valóság terápia a repülésfóbia kezelésében az eddigi adatok szerint – mondja dr. Simon Lajos. A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi docense elmondta: húsz pácienst vontak be a most lezárult kutatásba, és mindegyikük utazott már repülőgéppel a 12-15 üléses terápia után. A modern technológiával támogatott, Magyarországon csak itt alkalmazott módszerrel metrófóbiásokat is kezelnek, és jelenleg folyamatban van egy kutatás, amely a magasságfóbia esetében vizsgálja a hatékonyságot. A fóbiáknak számtalan típusa létezik, több tízezer magyar ember életét megnehezítve.
Vannak, akik már attól szorongnak, hogy ki kell menniük a reptérre, mások az ülőhely elfoglalásakor, felszálláskor, vagy landoláskor lesznek rosszul, így egyebek mellett ezek a helyzetek is megelevenedhetnek a repülésfóbia megszüntetését célzó virtuális valóság terápiában – mondja dr. Simon Lajos. Hozzáteszi: a páciens egy szoba közepén ül, fején egy virtuális szemüveggel, a terem két fala mozivászonként funkcionál, a gömbkamerás felvételnek köszönhetően pedig megjelenik egy realisztikus világ, ahol 360 fokban látunk mindent.
A módszer lényege a fokozatosság; a 12-15 alkalmas, heti rendszerességgel tartott terápia során minden ülés egy relaxációs helyzettel indul. Ezt követően kerülünk egyre közelebb azokhoz a helyzetekhez, amelyek a valóságban rossz érzéssel töltenek el minket. Közben folyamatosan vizsgálják a bőrellenállást és a szívműködés változásait. Az izzadás és a szaporább szívverés stresszre utal, ezek megjelenésekor automatikusan lassul, vagy akár le is állhat a program, és csak akkor indul újra, ha ismét nyugodt állapotba kerülünk. Az ülések között házi feladatot is adnak, ilyen lehet, hogy a virtuálisan már begyakorolt helyzeteket a valóságban is kipróbáljuk, például kimegyünk a reptérre. Dr. Simon Lajos szerint az eddig vizsgált húsz páciens mindegyikénél bevált a módszer, ma már valamennyien utaznak repülőgéppel.
A fóbiáknak számtalan típusa létezik, és tízezrek életét nehezítik meg Magyarországon, nálunk a közlekedési fóbiák a leggyakoribbak. Szorongásaink, félelmeink akkor válnak betegessé, ha a hétköznapi tevékenységeinkben korlátoznak minket, rontják az életminőségünket. Dr. Simon Lajos szerint nem is azon van a hangsúly, hogy mitől félünk. Inkább arról van szó, hogy tartunk a kontrollvesztéstől, kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, és ez a rossz érzés összekapcsolódik például a repüléssel. A relaxáción alapuló és a félelmet okozó helyzethez fokozatosan közelebb vivő módszerrel azonban felülírhatjuk ezt a hibás tanulást, és megtanulhatjuk, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nem tudjuk befolyásolni a történéseket. A fóbiás páciensek a hasonló, általánosan alkalmazott kognitív viselkedésterápiára is jól reagálnak, a virtuális viselkedés terápia tulajdonképpen annak a high-tech változata – mondja dr. Simon Lajos.
Kele Tímea
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
