A kemoterápiát kiegészítő célzott immunterápia legalább harmadával képes megnövelni a gyógyultak arányát a limfóma agresszívebb típusaiban szenvedő betegeknél. Emellett a korszerű patológiai és képalkotó diagnosztika, a PET-CT alkalmazása is hozzájárul ahhoz, hogy ezen betegcsoport kezelése egyre eredményesebb. A nyirokrendszer daganatos megbetegedéseinek másik csoportjában, a mérsékelten agresszív, úgynevezett indolens limfómákban a kemoterápia mellőzhetővé válhat az immunterápia és az új gyógyszerek alkalmazása révén – mondja dr. Demeter Judit, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika hematológus professzora a Limfóma Világnap alkalmából. Hozzáteszi: évente több ezer esetben diagnosztizálnak limfómát Magyarországon; sokarcú betegségről van szó, csaknem hatvan alfaja ismert.
A limfóma a nyirokrendszer daganatos megbetegedése. Mivel többnyire általános tünetekkel jár, sajnos sokszor csak előrehaladott stádiumban kerülnek hematológushoz a betegek – mondja dr. Demeter Judit kiemelve, hogy a limfóma sokarcú betegség. A limfómás betegek csaknem 30 százaléka a gyorsan osztódó sejtekből kialakuló agresszív típustól szenved, gyógyításukban komoly áttörés történt az utóbbi években. A hagyományos kemoterápiás kezelést célzott immunterápiával egészítették ki, amely akár 30 százalékkal is megnövelheti a gyógyultak arányát. Ezen túlmenő új irány az immunrendszer támogatása, és ezáltal a daganatos sejtek pusztítása – mondja dr. Demeter Judit hangsúlyozva, hogy a diagnosztika is komoly szerepet játszik a sikerben, a PET CT segítségével ugyanis pontosabban tudják meghatározni a betegség kiterjedését, majd a kontrollok alkalmával követik a kezelés eredményességét.
A kezdeti panaszok – pl. kiütések, viszketés, jelentősebb fogyás, láz, éjszakai izzadás – alapján sokan először bőrgyógyászhoz, reumatológushoz, gasztroenterológushoz fordulnak – mondja dr. Demeter Judit kiemelve, hogy a gyors diagnózis azért is fontos, mert minél előbb kezdődik el a kezelés, annál eredményesebb lehet a gyógyítás. A hematológus professzor szerint mivel sokszor közvetve kerülnek hozzájuk a betegek, kulcskérdés, hogy a más szakterületeken dolgozó orvosok is felismerjék a tüneteket, gerincpanaszok, csontfájdalom esetén történjen vérsejtsüllyedés és az összfehérje meghatározás, illetve az is alapvető, hogy tudják, hova, mely centrumokba irányíthatják tovább a betegeket.
Bármely életkorban kialakulhat a limfóma, az életkor előrehaladtával, 60-70 éves kor felett azonban gyakoribb a megjelenése. Még nem tudni pontosan, hogy mi áll a betegség hátterében, több tényező is szerepet játszhat a limfóma különböző típusainak kialakulásában.
A bővülő kezelési lehetőségeknek köszönhetően egyre több beteget sikerül megmenteni, így egyre több ember orvosi ellátását kell megoldani, miközben az egész országban összesen kb. száz hematológus dolgozik. Több olyan megye is van, ahol nincs teljes munkaidőben foglalkoztatott hematológus szakorvos. A professzor ezért is tartja fontosnak, hogy minél több fiatalnak hozzák meg a kedvét ehhez a dinamikusan fejlődő szakterülethez.
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
