A Huxley-család három kiemelkedő tagjáról emlékezett meg az áprilisi Kutatói Szalon, melyet az egyetem és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság közösen rendezett. A programot dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes nyitotta meg, aki emlékeztetett, hogy a család mindhárom tagja példaképnek tartotta a nagyapát, Thomas Henry Huxley-t, aki zoológusból lett professzor, majd az Angol Királyi Társaság elnöke.
A program kapcsolódik az UNESCO alapításának 70. évfordulója alkalmából rendezett programsorozathoz – mondta köszöntőjében dr. Réthelyi Miklós rector emeritus, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, az est házigazdája.
Dr. Farkas Ákos az ELTE Anglisztika Tanszékének vezetője „Testvéri versengés, és ami mögötte van – Julian, Aldous és az elődök” címmel tartott előadást, melyben idézte Gábor Dénes gondolatait is. Ő úgy fogalmazott a Szép új világ című tudományos-fantasztikus ellenutópia szerzőjéről, Aldous Huxley-ról, hogy „végre egy regényíró, aki úgy tud beszélni a természettudomány dolgairól, hogy nem áll égnek tőle a tudós ember haja”.
Méltatta Aldous Huxley testvérét, Julian Huxley-t is, akiről elmondta: a sokoldalú, teljes ember eszményének megtestesítője volt. Egyebek mellett a zoológiát, ornitológiát, örökléstant, evolúciós biológiát is sikeresen művelte, és a 20. század egyik legismertebb nemzetközi tudományszervezője, valamint az UNESCO első főigazgatója volt. De mindezek mellett komoly író is, akinek negyvennél is több könyve jelent meg. A két testvér egymást kiegészítő, egymással vetélkedő tehetségének pályaképe nem lenne teljes a harmadik, legfiatalabb fivér említése nélkül. Sir Andrew Fielding Huxley idegélettani munkásságával orvosi Nobel-díjat érdemelt. Három nemzetközi híresség, három ragyogó karrier, egy család – emelte ki.
Dr. Kellermayer Miklós, a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgatója Az idegélettantól az izombiofizikáig címmel Sir Andrew F. Huxley munkásságáról tartott előadást, emlékeztetve arra is, hogy ő volt a családban az egyetlen, aki Nobel-díjban is részesült. Mint hozzátette: a Huxley-család több generáción át produkálta a zseniket, biológiai és szellemi termékenység egyaránt jellemző volt rájuk.
Személyes érintettségével kapcsolatban dr. Kellermayer Miklós szólt arról is, hogy a mai napig élő együttműködése van Vicenzo Lombardi firenzei élettan professzorral, aki Sir Andrew Huxley tanítványa volt. Maga is többször találkozott Huxley-val különböző tudományos konferenciákon, így megérinthette az az intellektuális vibráció, mely övezte. Sir Andrew F. Huxley a 20. század egyik legnagyobb kutatója volt, egyebek mellett az idegingerület terjedésének módjával, majd az izomösszehúzódás mechanizmusával foglalkozott. Maga Huxley úgy fogalmazott, hogy élettani érdeklődése középpontjában „az élő masinériák mérnöki mechanikája áll”. Dr. Kellermayer Miklós emlékeztetett arra is, hogy Huxley soha nem futamodott meg olyan kihívásoktól, ha egy kérdés megválaszolásához valamilyen különleges berendezést kellett építeni.
Dr. Réthelyi Miklós az 1887-ben született Julian Huxley-ról tartott előadást, aki az UNESCO egyik megszervezője és első főigazgatója volt. Kitért a magyar kapcsolódásokra: 1948-ban külső taggá választotta az MTA, ebben az évben rövid látogatást is tett Magyarországon. 1960-ban megvonták tagságát, majd 1989-ben rehabilitálták. Dr. Réthelyi Miklós emlékeztetett arra, hogy az UNESCO alapokmányát 1945. november 16-án írták alá, ezután kezdte meg munkáját az első közgyűlést előkészítő bizottság, melynek elnökévé kérték fel Huxley-t.
Az általánosan kitűzött célok mellett az UNESCO-nak feladata volt a béke megőrzése és a jóllét elérése mindenki számára az oktatás, a tudomány és a kultúra eszközeivel. Huxley úgy találta, hogy egy „munkafilozófiát” és -hipotézist kell kialakítani, és a felmerülő, UNESCO elé kerülő problémákat ezek mentén lehet értelmezni. Az általa javasolt világszemlélet alapja a humanizmus volt – emelte ki dr. Réthelyi Miklós. A tudományos humanizmus nem lehet materialista, az élet spirituális és mentális aspektusait is integrálnia kell – vallotta Huxley. Az UNESCO működését kezdetektől befolyásolta a szervezet céljáról, filozófiájáról szóló, Huxley által írt pamflet, még akkor is, ha az végül nem lett a szervezet hivatalos alapító dokumentuma.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
