Csaknem 33 ezer vak ember él az országban, az esetek többségében az időskori makuladegeneráció és egyéb látóhártya-betegségek, a szürkehályog, a zöldhályog és a cukorbetegség áll a háttérben – egyebek mellett ez derül ki a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának kutatócsoportja által készített országos felmérés előzetes eredményeiből. Dr. Németh János egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője elmondta: a több mint 3500 fő bevonásával végzett reprezentatív vizsgálat szerint több mint 218 ezer ötven éves vagy annál idősebb látássérült él az országban, ez a szám pedig jóval magasabb, mint amennyit a korábbi felmérések mutattak.
Az 50 éves vagy idősebb emberek csaknem egy százaléka szenved vakságban, fél százalékuknak volt súlyos, körülbelül 5 százalékuknak közepes, hozzávetőleg 7 százalékuknak pedig enyhe látássérülése – számolt be az előzetes eredményekről dr. Németh János hangsúlyozva, hogy a tavaly áprilisban indult három hónapos vizsgálatban 3 ezer 523, az említett korosztályba tartozó emberen végeztek a lakhelyén ingyenes szemészeti ellenőrzést, vércukorszintmérést és kérdőíves felmérést. Mivel a résztvevőket véletlenszerűen választották ki az 50 év felettiek közül, ezért az eredmények reprezentatívak, azaz országos érvényességű következtetések levonására is lehetőséget nyújtanak. Dr. Németh János kiemelte: a vakságot az esetek 45,5 százalékában megfelelő szűrésekkel és vizsgálatokkal meg lehetne előzni. Ehhez szerinte országos szemészeti szűrővizsgálatok bevezetése és folyamatos működtetése lenne szükséges.
A szűrővizsgálat során párhuzamosan két vizsgálócsoport járta az országot, hogy 105 körzetben, körzetenként 35 ötven éves vagy annál idősebb lakosnál elvégezze a felmérést. A vizsgálócsoportokat szemészek, asszisztensek, nővérek, helyi segítők és sofőrök alkották. A szemészeti vizsgálatok között szerepelt a látóélesség vizsgálata, a szemlencse és rossz látás esetén a szemfenék vizsgálata, valamint cukorbetegség gyanúja esetén a szemfenék vizsgálata a szembogár tágítása után. Mindenkiről kitöltöttek egy adatlapot is, amelyen vakság vagy látásromlás esetén az okokat is rögzítették. Szemészeti eltérés esetén pedig a beteget a legközelebbi szemészeti rendelőbe/kórházba irányították.
A látás felértékelődött a mai, komputerizált világban, ezért különösen fontos a megelőzés, amelynek a szűrés a legegyszerűbb módja – mondta dr. Nagy Zoltán Zsolt, a Szemészeti Klinika igazgatója hozzátéve, hogy egy ilyen kutatás megszervezése nagyon összetett feladat, a klinikaigazgató egyúttal köszönetet mondott mindenkinek, aki segítette ezt a munkát.
A rehabilitáció fontosságára hívta fel a figyelmet Szabóné Berta Irén, a Vakok Állami Intézetének igazgatója hangsúlyozva, hogy a világról szerzett információink túlnyomó többségét a látás útján szerezzük, mégsem kap elegendő figyelmet ez a terület. A rehabilitáció célja, hogy megfelelő technikákkal hozzásegítsék a vakokat és látássérülteket a minél önállóbb élet lehetőségéhez.
A szűrés a Lions Clubs International Foundation által nyújtott pályázati támogatásból valósult meg. István Zsolt, a Lions Klubok Magyarországi Szövetségének kormányzója elmondta: nagyon fontos feladatuknak tartják a vakok és gyengén látók támogatását, a látás védelmét. Hangsúlyozta: mindig támogatják az ilyen kezdeményezéseket, örömmel ajánlották fel az országos szűrések idejére a saját kisbuszukat.
A vizsgálathoz vásárolt és a szűrés során használt több mint 3 millió forint értékű műszereket – köztük korszerű, LED világítású indirekt szemtükröket vizsgáló lencsével, direkt szemtükröket, bioszenzoros és memóriával is rendelkező vércukormérőket – a kutatócsoport a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának adta át.
A kutatás kivitelezését a Lions Klubok Magyarországi Szövetsége, a Vakok Állami Intézete, a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Diabetes Társaság és az Elektronika 77 Kft. segítette.
Kele Tímea
Fotó: Ancsin Gábor
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
