A Népegészségtani Intézetben tantermet neveztek el dr. Schultheisz Emilről, a múlt évben elhunyt professzor emléke előtt tisztelegve. A tanterem a Nagyvárad téri Elméleti Tömb első emeletén található. Az ünnepségen pályatársai, kollégái, tanítványai emlékeztek munkásságára és bejelentették a róla elnevezett díj megalapítását is, ami a jövő nemzedék orvostörténészeit támogatja majd.
A NET 21. emeletén, a Népegészségtani Intézet konferenciatermében rendezett ünnepségen dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes jelentette be, hogy az intézet első emeleti két tantermét (Labor 1 és 2) dr. Schultheisz Emilről nevezik el, továbbá a Népegészségtani Intézetben működő LÉTRA Alapítvány díjat alapít emlékére. A dr. Schultheisz Emil-díjra 30 évnél fiatalabb kutatók pályázhatnak majd magyar, angol és német nyelvű szabadon választott témájú orvostörténeti cikkekkel. A díj odaítéléséről az alapítvány által létrehozott bíráló bizottság dönt majd.
Dr. Bagdy György köszöntőjében néhány mondattal felidézte dr. Schultheisz Emil alakját. Mint mondta, fegyelmezett, a napirendet pontosan betartó ember volt, aki minisztersége ideje alatt is minden nap hét órakor ott volt a viziteken. Pragmatikusan intézte el az ügyeket, munkatársai közül jó szemmel választotta ki azokat a tehetséges fiatalokat, akik később elismert egészségügyi szakemberekké váltak.
Dr. Cseh Károly, a Népegészségtani Intézet igazgatója elmondta, dr. Schultheisz Emil alapította az intézet egyik jogelődjének számító Orvostörténelmi Intézetet, és ő kezdte el az orvostörténelem oktatását a Semmelweis Egyetemen. Sok munkatársa, tanítványa dolgozott, 
dolgozik az intézetben. Nyugdíjba vonulása után professor emeritusként továbbra is tagja volt az intézetnek, 92 éves koráig rendszeresen bejárt és részt vett az intézet munkájában. „Ennek állítunk emléket az oktatóhelyiségek elnevezésével, hogy a jövő orvosgenerációja is sajátjának érezze dr. Schultheisz Emil örökségét” – fogalmazott dr. Cseh Károly.
A tanterem elnevezésének kezdeményezője dr. Forrai Judit, a Népegészségtani Intézet docense. Mint fogalmazott, dr. Schultheisz Emil orvostörténelem iránti kötődése egész életét átszőtte, meghatározta. Orvosként az ember- és betegközpontú gondolkodás, egyfajta klasszikus értelemben vett örök orvosi attitűd volt rá jellemző. A betegekkel és hozzátartozóikkal szinte utánozhatatlanul figyelmes volt, a fiziológiai eltéréseket és a lelki rezdüléseket egyaránt pontosan megfigyelte és számon tartotta – emlékezett dr. Forrai Judit.
Dr. Schulteisz Emil belgyógyász, orvostörténész, egészségpolitikus, egyetemi tanár 2014-ben hunyt el, 1974 és 1984 között egészségügyi miniszter, 1968 és 1974 között a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója volt. Orvostörténeti kutatásainak középpontjában a késő középkor és a humanizmus korának orvoslása, a felvilágosodás korának magyar, német és latin nyelvű orvosi irodalma valamint a nagyszombati egyetem tankönyvirodalma állt.
A professzor munkásságát egykori munkatársai, tanítványai méltatták: dr. Birtalan Győző, dr. Cseh Károly, dr. Forgács Iván, dr. Forrai Judit, dr. Gazda István, dr. Jávor András, dr. Kapronczay Károly, dr. Magyar László András, dr. Simon Tamás, dr. Sótonyi Péter, dr. Tardy János, dr. Tompa Anna, dr. Varga Benedek.
A rendezvényt a Népegészségtani Intézet, az MTA Művelődéstörténeti Osztályközi Állandó Bizottsága, az Élettudomány-történeti Munkabizottsága, Orvostörténeti Munkabizottsága, a Magyar Természettudományi Társulat, a Magyar Orvostörténeti Társaság, a Fogászattörténeti Munkacsoport, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár közösen szervezte.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
