„A PhD-képzés a Semmelweis Egyetem értékes családi ékszere, amire nagyon kell vigyázni, minden változást óvatosan és körültekintetően kell végrehajtani” – fogalmaz dr. Tímár József, a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának új elnöke. Mint elmondta, hivatalba lépésével szinte egy időben változott a jogszabályi környezet, mely felmenő rendszerben meghosszabbítja, de szigorítja is az ösztöndíjas képzést. Elnökként kiemelt feladatának tekinti a törvényi változások beépítését a mindennapi működésbe.
A Semmelweis Egyetem Doktori Iskolája az ország legjobbjai között van, a fokozatszerzési arány itt az egyik legmagasabb, 60-70 százalékos – mondja dr. Tímár József, a Doktori Tanács új elnöke. Ettől függetlenül kiemelt cél a képzést sikeresen elvégzők számának további növelése, amely előnye egyebek mellett, hogy még több állami ösztöndíjas helyhez juthat az egyetem.
A jelenlegi arányok hátterében alapvetően két tényező áll a Doktori Tanács új elnöke szerint. Egyrészt az eddigi határidőkön belül nagyon nehéz elkészíteni és megvédeni a disszertációt azoknak, akik nem kezdték el már diákkörösként a tudományos munkát. Ezért is tartotta dr. Tímár József hasznosnak a korábbi rendszert, melyben a legkiválóbb diákkörösök már a graduális tanulmányok alatt bejelentkezhettek doktori képzésre. Másrészt az ún. egyéni fokozatszerzők esetében sokszor elhúzódik a folyamat, mivel ők az egyetemi oktató, gyógyító tevékenységük mellett kezdik meg a PhD-képzést.
Az Országgyűlés a múlt év végén fogadta el a doktori képzésről szóló törvény módosítását, az új szabályokat felmenő rendszerben, elsőként a képzésbe 2016 szeptemberétől belépők esetében kell alkalmazni. A legjelentősebb változások között említette dr. Tímár József, hogy az ösztöndíjas időszak a jelenlegi három évről négyre emelkedik, ugyanakkor a második év végére egy ellenőrzési fázist iktat be az új jogszabály. Ha valaki ezt követően továbbmegy a rendszerben, de mégsem szerez határidőre fokozatot, akkor az egyetemnek folyósított képzési támogatás összege a fokozatszerzési eljárás idejére az adott doktori képzésben részt vett hallgató után nyújtott képzési támogatás összegének felével csökkenthető. „Nagy felelőssége lesz a doktori iskoláknak az új vizsgarendszer kiépítésében, hogy valóban olyanok léphessenek tovább a képzés második szakaszába, akiknek jó esélyük van a sikeres befejezésre” – fogalmazott dr. Tímár József, megjegyezve, hogy így a témavezetők felelőssége is felértékelődik.
A törvénymódosítás 50 százalékkal emeli az ösztöndíj összegét, ugyanakkor ez is csak az új belépőkre vonatkozik. Komoly kérdés az elnök szerint, hogy lesz-e mód kompenzálni a többi hallgatót, hogy ne legyenek ilyen jelentős különbségek az ösztöndíjakban. Szintén újdonság, hogy a sikeresen fokozatot szerzett hallgatók pénzjutalomba részesülnek.
Változást hoz még, hogy az impakt faktor alkalmazásának, felhasználásának körülményei változtak az Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) és az MTA Doktori Bizottságaiban, így új kritériumrendszer, mérőszám kialakítása szükséges a PhD-disszertációkkal szembeni követelmények megfogalmazásához.
Dr. Tímár József, akit dr. Rácz Károly utódaként az Országos Doktori Tanács (ODT) társelnökévé is felkértek, bízik benne, hogy ezeknek a kérdéseknek egy részét sikerült az ODT-ban egységes elvként meghatározni, majd beépíteni az új jogszabályi környezet változtatásait a mindennapi működésbe.
Az új elnök az egyetemen belül fontosnak tartja az ún. tabula rasának nevezett folyamatot. Eszerint felülvizsgálnák azokat az egyéni fokozatszerzőket, akik esetében már régóta húzódik a disszertáció elkészítése. Azoknál, akiknek esélyük van arra, hogy rövid időn belül lezárják a munkát, elő kell segíteni a folyamat befejezését – emelte ki. Ezzel javulna a fokozatszerzők aránya, és – mivel az egyéni fokozatszerzők többsége egyetemi munkatárs – a minősített oktatók száma is – fogalmazott dr. Tímár József, aki szerint mintegy száz egyetemi oktató lehet ebben érintett.
Az egyetemen belüli doktori képzés bővítésével kapcsolatban az egészség- és társadalomtudományi területen lát még kiaknázható lehetőségeket.
Dr. Tímár József a II. Sz. Patológiai Intézet igazgatója, 1993-ban alapító törzstagja volt a Semmelweis Egyetem Patológiai Doktori Iskolájának, 2009 óta a Doktori Iskola elnökhelyetteseként tevékenykedik. Mint hangsúlyozza: az egyetem doktori iskolái nem kínálnak könnyű utat a diplomáig, cserében viszont nemzetközi szinten is versenyképes fokozatot szereznek az itt végzők. „Ezért elsősorban azokat várjuk, akik nem rettennek meg a kihívásoktól és a kemény munkától. Akik viszont mindezt vállalják, azok számára a tudomány csodálatos univerzuma és nagy álmok megvalósításának lehetősége nyílik meg” – fogalmazott.
Dr. Tímár József komoly feladatnak érzi a Doktori Iskola jelenleg szintjének fenntartását, a legnagyobb kihívás pedig azoknak a nagy elődöknek – dr. Sótonyi Péter, dr. Kopper László, dr. Szél Ágoston, dr. Rácz Károly – a nyomdokaiba lépni, akik ezt az iskolát idáig fejlesztették.
Jelenleg az egyetem hét doktori iskolájában 44 PhD programban 175 aktív témavezető foglalkozik több mint 400 ösztöndíjas PhD-hallgatóval. Évente 90-110 PhD-diploma készül, 1993 óta több mint 1800 doktori disszertáció készült a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
