Száz felnőttből mindössze egy számít ételallergiásnak Európában az Európai Allergológusok és Klinikai Immunológusok Társaságának adatai szerint. Eközben az önbevalláson alapuló kutatások azt mutatják, hogy húsz-negyven százalék sorolja magát ebbe a kategóriába – mondja dr. Pálfi Erzsébet. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának adjunktusa szerint az utóbbi csoportba tartozók vagy az ételaverzió miatt – vagyis különösebb rendellenes immunválasz nélkül, valamilyen pszichés okból utasítanak vissza bizonyos ételeket-, vagy egyéb gyomor-bélrendszeri megbetegedéssel küzdenek.
Hasmenés, puffadás, fáradékonyság, különféle bőrtünetek – akár ilyen problémákat is okozhat az ételallergia vagy az ételintolerancia. Dr. Pálfi Erzsébet szerint azonban nem érdemes magunkon kísérletezni, az öndiagnózis helyett célszerű mielőbb szakorvoshoz fordulni, általános tünetekről van ugyanis szó, amelyek mögött számos betegség, mint például gyulladásos bélbetegség vagy akár daganatos megbetegedés is állhat. Az orvosok specifikus IgE vizsgálat, bőrteszt, hidrogén kilégzési teszt segítségével tudják feltárni a problémák okát.
Az ételallergia és az intolerancia tünetei sokszor nagyon hasonlóak, előbbi mögött azonban kóros immunreakció áll. Súlyos esetben akár életet veszélyeztető anafilaxiát is okozhat, amely a keringés összeomlásával, fulladásos tünetekkel járhat. A gyermekek 5-8 százaléka ételallergiás, többségük azonban kinövi, a felnőtteknél már csak 1 százalék az arányuk – mondja dr. Pálfi Erzsébet. Felnőtteknél az allergiás reakciót többnyire nem önmagukban a zöldségek, gyümölcsök okozzák, hanem a különféle pollenekkel együtt vezetnek a tünetek kialakulásához. Akár a banán, tök, zeller, földimogyoró fogyasztása is állhat a háttérben. Az intoleranciának nevezi a közvélemény ezzel szemben a fruktóz és a laktóz emésztési zavart, ezek a táplálékok emésztetlenül haladnak át a bélrendszeren, végül a vastagbél baktériumai bontják le őket, a jellegzetes tüneteket okozva.
Minden kornak megvan a maga táplálkozási divatja; mostanában éppen a tejet, a glutént vagy a cukrot kiáltják ki főbűnösnek – mondja a dietetikus, aki szerint, ha valaki hajlamos a hipochondriára, könnyen lehet, hogy egy esetleges hasfájás, kisebb rosszullét után tiltólistára tesz bizonyos ételeket, így azonban nagyon beszűkült lehet a táplálkozása egy idő után, és különböző tápanyaghiány alakulhat ki. Az ételaverzió mögött elsődlegesen lelki okok állnak, egy idő után azonban, főként a nélkülözhetetlen tápanyagok nem megfelelő pótlása miatt, fizikai tünetek is jelentkeznek. Igen nehéz betegcsoportról van szó a dietetikus szerint, mivel többnyire az internetről, barátoktól szerzik az információikat, nem fordulnak szakemberekhez, csak akkor kerülnek az egészségügybe, amikor már komoly problémáik vannak.
Kele Tímea
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
