A migrén kialakulásához vezető genetikai tényezőket, valamint a migrén és a stressz összefüggéseit vizsgálja a Semmelweis Egyetemen a Nemzeti Agykutatási Program B alprogramja keretében most megalakult MTA-SE-NAP B Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport.
Dr. Juhász Gabriella, a GYTK Gyógyszerhatástani Intézetének docense, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta: elsősorban arra fókuszálnak, mely faktorok váltják ki a migrénes roham visszatérését. Hipotézisük szerint genetikai tényezők befolyásolják, hogy miként reagál valaki olyan külső környezeti hatásokra – így például a stresszre – melyek migrénhez vezetnek. „Feltételezéseink szerint az agykéregnek, különösen a homloklebenyi résznek vannak olyan szabályozó területei, melyek migréneseknél kevésbé hatékonyan működnek, így a szorongás, illetve a fokozott stresszválasz, valamint a fájdalom kialakulásáért felelős agyi területek nincsenek megfelelő kontroll alatt” – fogalmazott dr. Juhász Gabriella, hozzátéve, hogy a stresszt szélesebb értelemben vizsgálják. Így például a munkahelyi és a hétköznapi stresszhelyzetek mellett a fájdalom visszatérésétől való félelem is kulcsfontosságú lehet.
A vizsgálatokba a tervek szerint száz önként vállalkozót vonnak be; ötven migrénest és kontrollcsoportként ötven egészséges személyt. Az önként jelentkezőket a klinika betegei közül választják majd ki. A kutatás részeként egyebek mellett funkcionális MR segítségével képeket készítenek az agyról, miközben különböző behatások érik a vizsgálatban résztvevőt: például félelmet kifejező arcot mutatnak neki vagy éppen fájdalommal fenyegető helyzetet szimulálnak. A vizsgálatok során látható lesz, hogy az egyes külső behatásokra mely agyi terület aktivitása milyen mértékben változott, és különbözött-e ez a migrénesek és a kontrollcsoport esetén.
A kutatási program másik része arra keresi a választ, hogy a stresszoldó módszerek, például az autogén tréning megtanulása hogyan hat az agy működésére. A stresszoldó relaxációs módszert elsajátító és alkalmazó migrénes betegek ugyanis arról számolnak be, hogy ritkábban fáj a fejük és kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükségük.
A stressz és a migrén összefüggéséről saját tapasztalataik alapján rendszerint a betegek is beszámolnak. Érdekesség, hogy legtöbbször nem a stresszhelyzetben jön a roham, hanem a stresszhatás lecsengését követően. Éppen ezért gyakori, hogy a hétköznapi stressz okozta migrén a hétvégén alakul ki.
A kutatócsoport vezetője, dr. Juhász Gabriella évtizedek óta kutat a migrén témakörében. PhD-dolgozatát a migrén biokémiai és genetikai aspektusaiból írta, majd 2004-2011 között a manchesteri egyetemen dolgozott, ahol a képalkotó vizsgálatokban is jártasságot szerzett. A kutatócsoportban három PhD-hallgatóval dolgozik, valamint dr. Kökönyei Gyöngyi pszichológussal, aki a testi betegségek lelki okait tanulmányozza. Munkájukat segíti a Neurológiai Klinika részéről dr. Ertsey Csaba és dr. Zsombók Terézia, valamint az MR Kutatóközpontból dr. Kozák Lajos.
Dr. Juhász Gabriella abban bízik, hogy a támogatás három éve alatt munkájuk nemcsak a hazai kutatást viheti előre, hanem nemzetközi szinten is jelentős, új eredményeket mutatnak fel. Céljuk egyebek mellett, hogy felismeréseik lehetőséget nyújtsanak a migrénes rohamok megelőzésére, és olyan biokémiai mechanizmusokat tárjanak fel, melyek támpontot nyújthatnak későbbi gyógyszerfejlesztésekhez.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
