A szezonálisan megjelenő friss gyümölccsel, zöldséggel a szervezetet vitaminokkal lehet feltölteni, azonban ha valaki allergiás, nem árt tudni, hogy milyen gyümölcsöket, zöldséget ehet és azokat hogyan fogyaszthatja – hívja fel a figyelmet dr. Pálfi Erzsébet, az Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének adjunktusa. A hőkezelés akár enyhíti is az allergizáló hatást, de például a fagyasztás nem befolyásolja.
Fontos, hogy a zöldség, gyümölcs allergiának nincsenek specifikus tünetei, mindenkinél máshogyan jelentkezhet. Lehetnek kiütések, ekcéma, légúti tünetek vagy orális allergia szindróma (száj, szemhéj, nyelv megduzzad) – figyelmeztet a dietetikus. A legjellemzőbb allergizáló a zöldségek közül a zeller, sárgarépa és a petrezselyem. Ami probléma szokott lenni – mondja a dietetikus, hogy az ételízesítők, instant levesek nagy része tartalmazza ezeket szárított formában, amik ugyanúgy reakciót váltanak ki, de az emberek erre már nem szoktak gondolni. A gyümölcsöknél pedig az alma, dinnyék, citrusfélék és a banán okoz leggyakrabban allergiát.
Jellegzetes, hogy a zöldségek, gyümölcsök allergénjei általában hőkezelésre elbomlanak. A hámozás, a darabolás viszont nem segít, ahogyan a fagyasztás, vagy a hűtés sem. Az éréssel viszont fokozódhat az allergizáló hatás – hívja fel a figyelmet a szakember. Tehát egy sárga, éretlenebb paradicsom kevésbé allergén, mint egy nagyon érett. Az érés, a tárolás, sőt még a fajta is befolyásolja az allergenitást. Almafajtáknál megfigyelték, hogy a jonatán és a jonagold inkább allergizál, mint más fajták. Hosszú távon a növények nemesítése is növeli az allergenitást – mondja dr. Pálfi Erzsébet, mert a nemesítéssel megváltoznak a növényi stressz fehérjék, amik kiválthatják az allergiás reakciókat, és ezáltal allergénebbé válhat egy növény egy korábbi változathoz képest.
Ha egy kozmetikum tartalmazza az allergiát okozó zöldséget vagy gyümölcsöt, akkor az ugyanúgy kiválthat allergiás reakciót – erre is érdemes tehát gondolni a szakember szerint.
Az allergia bármilyen életkorban kialakulhat, a dietetikus szerint életkorra jellemző, hogy melyik allergén vált ki inkább tüneteket. Gyermekkorban a tej, tojás, gabonaféle és a mogyoró okoz gyakran allergiát, míg a felnőtt korra jellemző inkább a pollen, zöldség és gyümölcs allergia. A zöldség, gyümölcs allergia általában a pollen allergiához kötődik, mint kereszt reakció, és nem önállóan jelenik meg. A pollenérzékenység 15-75%-ban jár együtt valamilyen gyümölcs – vagy zöldségallergiával – mondja dr. Pálfi Erzsébet. Keresztreakció akkor alakul ki, ha azonos családból származik a két allergén növény (nyírfa – alma, barack, szilva, körte és a parlagfű – dinnyefélék, cukkini, tök, uborka).
Keresztallergiák esetén előfordulhat, hogy csak is kizárólag a pollen szezonban jelentkeznek a tünetek az adott gyümölcstől, a téli szezonban nem. Ez különösen az almára igaz, de a szakember azt tanácsolja, hogy egész évben,- főleg ha komolyabb reakciói vannak – kerülni kell az adott zöldséget, gyümölcsöt.
Kiss-Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
