A 23. Rezidens Szalon résztvevői megtudhatták, hogyan határozhat meg egyetlen pillanat egy világhíres kutatói pályafutást, az interaktív esetmegbeszélésen pedig hozzájárulhattak egy diagnózis feltérképezéséhez.
Dr. Veres Gábor, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese köszöntőjében örömét fejezte ki: bár a húsvét miatt oktatási szünet van, valamennyi szék foglalt.
Sokat tanulhatunk abból, ha tudjuk, mi határozta meg elismert tudósaink kíváncsiságát, hogyan jutottak el a világhírig, pályájuk ugyanis tanulságos lehet – kezdte „A pillanat jelentősége az orvoslásban és a kutatásban” című előadását dr. Fekete György genetikus. A II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi tanára szerint a magyar nyelv sokszínűen használja a pillanat szót, ami lehet váratlan, megdöbbentő, végzetes, meghatározó, döntő vagy utolsó, ezek pedig mind összefügghetnek az orvosi tevékenységgel. Az előadó olyan világhírű kutatókat hozott fel példaként, akiknek pályafutását egyetlen pillanat, egy „Heuréka élmény” határozta meg.
A genetikus példaként említette, hogy George Huntington egyik lovaglása alkalmával meglátott az út mentén két nőt, akik furcsa, vonagló, táncszerű mozgással közlekedtek. Bár akkor még csak kilenc éves volt, elhatározta, hogy ő ezzel akar foglalkozni, így az egyetemi kutatásainak köszönhetően 27 évesen egy publikációban le is írta a betegséget, melyet mára Huntington kórnak neveznek – emelte ki. A jelenlévőknek elmesélte Semmelweis Ignác történetét is, akit a megoldásra egyetlen szerencsétlen pillanat, jóbarátja, Kolecska professzor halála vezette rá: megvágta a kezét boncolás közben, így Semmelweis elkezdte a boncjegyzőkönyveket tanulmányozni. Kolecska halála csak egy pillanat volt az életében, amelyik azonban egy rendkívüli tudományos tényre irányította a figyelmét: a kézmosás hiánya okozza a gyermekágyi lázat – hangsúlyozta az előadó.
„Ha fölfigyelünk valamire, amit különlegesnek, szokatlannak látunk, abba érdemes időt fektetni, hiszen ez vezetett a felfedezések, találmányok többségéhez is. A kutatás és az orvosi tevékenység alapja tehát a kíváncsiság, az érdeklődés és a megszállottság, de azért jó, ha egy mester is áll a háttérben” – fogalmazott dr. Fekete György.
„Pajzsmirigybetegségek születéstől szülésig” című előadásában dr. Sallai Ágnes, a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika endokrinológus szakorvosa az autoimmun pajzsmirigy betegségek tüneteiről, diagnosztikájáról, illetve kezeléséről beszélt. A gyermekkori endokrin betegségek egyik leggyakoribb formája a juvenilis krónikus limfocitás tireoiditisz (JCLT), illetve a graves basedow-kór, melyek gyógyíthatatlan, ám megfelelő gyógyszeres terápiával jól karbantartható kórképek – mondta dr. Sallai Ágnes. Az előadásból kiderült: kritikus időszak a várandósság, ilyenkor a pajzsmirigy betegek számára elengedhetetlen a szoros orvosi kontroll. A terhesség főként a graves basedow-kór esetén okozhat problémát, a nem megfelelő terápia okozta folyamatos hipertireotikus környezet hatására ugyanis súlyos testi, értelmi magzati károsodás léphet fel. Míg a basedow-kóros anyák újszülöttjeit gyermekgyógyász endokrinológus is kivizsgálja, a JCLT-s anyák újszülöttjeinél nem indokolt az endokrin gondozás, náluk ugyanis nem várhatók a betegség tünetei. A genetikai hajlamot persze ők is nagyobb százalékban viszik tovább, mint az egészséges anyák gyermekei, ám ez jellemzően nem csecsemőkorban jelentkezik – magyarázta a szakorvos.
Az interaktív eset megbeszélés során a rendezvény házigazdája, dr. Veres Gábor egy konkrét esetet vázolt fel, amihez a jelenlévő fiatal rezidensek ötleteikkel, terápiás javaslataikkal járultak hozzá. A rendezvényt Fertőszögi Péter művészettörténész előadása zárta, mely során a jelenlévők festészeti műalkotásokon keresztül ismerhették meg a húsvét misztériumát.
Mozer Mária
Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
