Immár hagyományosnak mondható, hogy az Egészségtudományi Kar Szemészeti Klinikai Ismeretek Tanszéke olyan tanórán kívüli programokat szervez az Erasmusos hallgatóknak, melyek kapcsolódnak valamilyen módon az optometrista szakmához, a látáshoz, az egészségügyhöz. A közelmúltban a tanszék munkatársaival egy kisebb időutazásra vittünk három belga hallgatót.

A Dísz tértől lefelé a Palotai úton, a várfal mentén van egy szerény külsejű bejárat, a tetején tábla: Sziklakórház. Körülbelül 10 perces késéssel érkezünk az információs pulthoz, ahol személyes ismerősként üdvözölnek, mikor bemutatkozom és mondom, hogy az Egyetemről jöttünk, hoztam az Erasmus-hallgatókat. „Már vártuk magukat” – mosolyog a recepciós és a lányokat már viszi is az angol nyelvű guide, mi, a tanszék munkatársai pedig már felkészültünk, hogy egy órát kell várnunk a következő magyar csoportig (mert a déli túra már elkezdődött), de a zöld vasajtó megnyugtatóan nyikordult és a recepciós már futott is előre, ahol Ági, az idegenvezetőnk éppen csak elkezdte a tárlatvezetést.

kép erasmusUJA bunkerban kongó lépteink visszhangoztak, ahogy a főfolyosóról nyíló kis szobákba nézegettük a vizsgálóhelységet, a zuhanyzót, a műtőt. Korabeli eszközök, bútorok, egy vitrin tele régi üvegfecskendőkkel, fém „szerszámokkal”, a sebészet és betegellátás minden akkori aktualitásával. A vitrin szélén tábla, miszerint egy orvos hagyatékából került ide a sok értékes kincs. Egy másik helységben konyha, a kredencben egy doboz ’56-os amerikai adomány tejpor.

A műtő az akkori technika csúcsa, modern sterilizáló berendezések, gépek és egy igazi hollywoodi sztár: Morpheus, az altató berendezés. A kórtermek látványa sokkoló, élethű viaszbábuk és művér kelti életre azt a nyüzsgő miliőt, amit ebben a békeidőben el sem tud képzelni az ember.

A tárlat második részében a Sziklakórház történetét ismerhettük meg, üzemeltetési kulisszatitkokat, a muníció eljuttatásának bravúros megoldásait, egy esetleges nukleáris katasztrófa esetén életbe lépő protokollt, és sok érdekes, hosszú évtizedeken át titkos információ birtokába is jutottunk.

Fantasztikus időutazásunk során mi magunk is a harctér részesei lehettünk, a puskaropogás, robbanás és egyéb hanghatások révén teljes audiovizuális élményben lehetett részünk. Láthattunk egy német stratégiai megbeszélést, járhattunk a különleges egység bevetésén és még légiriadót is kezdeményezhettünk. Az, hogy ifjabb Horthy Miklóst az orrunk előtt rabolták el, már csak hab volt a tortán.

Ez volt az első alkalom, hogy hallgatóinkat a Sziklakórházba vittük, az évek során eddig jártunk már a Vakok Intézetében, a Pető Intézetben, a Láthatatlan kiállításon és számos más, látáshoz köthető szakmai rendezvényen, kiállításon. Tervünk, hogy minél szélesebb körű legyen az oktatás, hiszen tervezzük az angol nyelvű optometrista képzés beindítását, így nagyon fontos Erasmusos hallgatóink hírvivő szerepe, vagyis az, hogy minél pozitívabb, minél színesebb élményanyaggal engedjük őket haza.

Szöveg és kép: Maixner Ágnes, oktatásszervező, SE-ETK, Szemészeti Klinikai Ismeretek Tanszék

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.