A depressziót, a migrént, az Alzheimer-, a Parkinson-kórt, valamint a szkizofréniát és az agyi metasztázisokat (áttételes daganatokat) vizsgálja egyebek mellett a Semmelweis Egyetem a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében – tájékoztatott dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes.
A 12 milliárd forintos kormánytámogatással megvalósuló NAP elindításáról szerdán írt alá ünnepélyes keretek között megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök, dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és dr. Freund Tamás, a NAP Konzorcium elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) igazgatója.
Az úgynevezett „A” alprogramba tartozó 10 konzorcium egyike a Semmelweis Egyetem, melynek négy intézete vesz részt a programban: a dr. Bitter István vezette Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika (klinikai pillér), a dr. Ádám Veronika által irányított Orvosi Biokémiai Intézet (gyógyszerkutatási pillér), dr. Molnár Mária Judit Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete (gyógyszerkutatási pillér), valamint a dr. Bagdy György igazgatta Gyógyszerhatástani Intézet (klinikai pillér). Az egyetem számára rendelkezésre álló keret mintegy 875 millió forint.
Bekerült a konzorciumba a dr. Palkovits Miklós (Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet) által vezetett egyedülálló Humán Agyminta Bank is. Ezen felül – a szintén hamarosan induló „B” alprogram keretében – négy Semmelweis Egyetemhez köthető egyéni kutató kap a Lendület pályázathoz hasonló támogatást, és így lehetőséget a laboralapításra. Dr. Alpár Alán (Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet) témája az agy sejt és fejlődésbiológiájának kutatása, dr. Arányi Zsuzsanna (Neurológiai Klinika) a perifériás idegek struktúráját vizsgálja majd, dr. Réthelyi János (Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika) idegrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatban álló őssejtvizsgálatokra kapott lehetőséget, dr. Szállási Zoltán (II. Sz. Patológiai Intézet) kutatási témája pedig a daganatok áttétele az agyban.
Dr. Réthelyi János nemrég jött vissza San Diegóból, míg dr. Szállási Zoltán a Harvard Egyetemről érkezik haza a programnak köszönhetően. Az elsősorban a kutatók itthontartását, hazavonzását célzó „B” alprogram még nyitott, tehát továbbra is folyamatosan lehet pályázni – hívta fel a figyelmet dr. Molnár Mária Judit.
Az egyetemet dr. Bitter István, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója képviseli a Nemzeti Agykutató Program Intéző Tanácsában (IT), aki egyúttal a klinikai pillér társelnöke is. Mint elmondta: a program keretében két nagyértékű eszközt is beszerezhet a Semmelweis Egyetem, nagyságrendileg 300 millió forint értékben. Az egyik egy nagykapacitású, a teljes genom szekvenálásra alkalmas újgenerációs készülék, amellyel a pontos DNS sorrend meghatározható, nagy sebességgel. A DNS mintázat megismerése mind az örökletes és a szerzett idegrendszeri betegségekben fontos a betegség hátterében álló genetikai tényezők megértéséhez, és ennek ismeretében új terápiák fejlesztéséhez. A készüléket a Semmelweis Egyetem a Richter Gedeon NyRt.-vel közösen, ún. core facility-ként vásárolja meg, és azt a jövőben közös kutatási infrastruktúraként használja, amely nyitott a konzorcium valamennyi kutatócsoportja számára is.
A másik jelentős infrastruktúrafejlesztés egy 256 csatornás EEG-készülék lesz, amellyel fél milliméteres pontossággal térképezhető fel az agy különböző helyzetekben. A készülékkel a szkizofréniás betegeket vizsgálják majd, közvetlen együttműködésben az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének szintén szkizofrén betegek agyából származó mintákat elemző csoportjával. A cél annak a még pontosabb meghatározása, hogy mely agyterületeknek, funkcióknak van jelentőségük a szkizofréniában. Ez hosszú távon a jelenleginél hatékonyabb kezelési lehetőségeket eredményezhet – mondta dr. Bitter István. Kiemelte: ritka mikor egy alap és egy klinikai kutatólabor ilyen szorosan együttműködik, szinte párhuzamosan dolgozva; ez a transzlációs orvoslás alapja.
A Kutatási Technológiai és Innovációs Alapból finanszírozott Nemzeti Agykutatási Program a felfedező kutatások, a megelőzés, az innováció, az orvosi ellátás hatékonyabbá válása, a gyógyszerfejlesztés, valamint a hazai tudományos eredmények ösztönzése érdekében indul. A projekt két alprogramból áll. A 6,4 milliárd forintból gazdálkodó „A” alprogram célja a kutatóhelyek megerősítése, új kutatási témák, technológiák bevezetése. Ennek alapját tíz intézmény konzorciális együttműködése képezi, ebben szerepel a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, a Richter Gedeon NyRt., továbbá az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája. Az 5,6 milliárdos “B” alprogram elsődleges célja az “agyelszívás” visszafordítása, külföldön dolgozó kutatók alkalmazása. A rendelkezésre álló forrásokból 15-30 újonnan alakuló kutatócsoport működtethető három-négy évig.
A NAP előkészítésében vezető agykutatók, kormányzati és akadémiai szakemberek vettek részt, a program konzorciumának elnöke az Agy-díjas dr. Freund Tamás akadémikus. Dr. Freund Tamás és az MTA KOKI révén a NAP kapcsolódik az eddigi legnagyobb közös európai kutatási vállalkozáshoz, az Európai Bizottság zászlóshajó (Flagship) programjának keretében induló Emberi Agy Projekthez (Human Brain Project) is.
Semmelweis Egyetem, mta.hu
Fotó: mta.hu, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
