A legmodernebb, minimálisan invazív sebészeti eljárásokba kaphattak betekintést a legutóbbi Rezidens Szalon résztvevői. Dr. Veres Gábor, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika docense, a rendezvény házigazdája nyitóbeszédében így méltatta a rendezvény első előadóját: „A hazai 35 ezer orvos közül mindössze 36 dolgozik akadémikusként, egyikük dr. Hangody László, a Traumatológiai Tanszék tanszékvezetője”.
Dr. Hangody László „Az izületi porckárosodások sebészeti kezelésének modern lehetőségei” című előadásában a sérült térdizület gyógyíthatóságára fókuszált, mivel ez a mozgásszervi sebészeten belül az egyik legdinamikusabban fejlődő szakterület. Az elmúlt 20-25 évben sok olyan alkalmazott kutatás látott napvilágot, aminek révén új technikák kerültek át a gyakorlatba. Az akadémikus szerint e fejlődés indítómotorja egy új vizsgálati és sebészeti eljárás, az izületi tükrözés volt, ami lehetővé tette, hogy közelebbről láthatóvá váljon a porcbetegség. Emlékeztetett: a porcban nincs ideg, hamar károsodik, ráadásul a sérült részt viszonylag későn lehet felismerni, az izületi tükrözés ezt megkönnyíti.
A tanszékvezető a hazai munkát kulcsfontosságúnak tartja: „Magyarország zászlóshajóként vett részt a technológia elterjesztésében, kutatóink nemzetközi elismerést kiváltó eredményeket mutattak fel.” Ilyen többek között a porcátültetés, a mozaikplasztika vagy a friss porcos, csontos oltványok átültetésének lehetősége.
Dr. Veres Gábor a második előadót dr. Verebély Tibor sebész mondatával vezette fel: „Jó sebész az, aki kiváló belgyógyász és emellett operálni is tud.” dr. Harsányi László, az I. Sz. Sebészeti Klinika igazgatója „Új dilemmák a minimálisan invazív sebészi technikák áttörése után” című előadásában egy szemléletváltozást járt körbe. A mérsékelt invazivitású, vagyis a minél kisebb felületen behatoló sebészet elterjedéséről – mint kifejtette – azért érdemes beszélni, mert számos szakterületen igencsak megszokott már ez a technika.
„A 21. századi sebészet legfontosabb célja az invazivitás, a biológiai trauma minimalizálása, a beteget érintő kockázat és a kezelési idő csökkentése, valamint a betegbiztonság növelése” – mondta a professzor, majd hozzátette: képzési és költségvetési buktatóival együtt – vagyis azzal hogy rendkívül költséges eljárásról beszélünk, így nem tudják mindenki számára hozzáférhetővé tenni – az új technológia nyilvánvalóan sokkal korszerűbb, ráadásul betegnek, orvosnak is kényelmesebb.
Az invazivitás minimálisra csökkentése mellett a beavatkozás hatásfokát növelni kell, például a tumorműtéteknél ne lehessen gátja egy operációnak, ha esetleg több szervi kiterjesztésű rezekcióra, eltávolításra van szükség. Harsányi bizakodó: „A minimálisan invazív eljárásokat mostanra jobb eredményekkel, növekvő betegbiztonság mellett végezzük, illetve a kezelési időt is minimálisra csökkentettük, ily módon a beavatkozás összköltségét is redukálni tudtuk.” Ezt persze nem könnyű megoldani, hiszen az új technológiát igénylő műtéti apparátus jelentős financiális terhet ró a fenntartóra, ami ráadásul csak hosszútávon térül meg. „Sajnos akármilyen istenáldotta tehetség is egy sebész, ha nincsenek birtokában megfelelő high-tech eszközök, egyszerűen nem képes a legjobb eredményt produkálni” – összegezte.
Az előadások végeztével a művészet is helyet kapott a Szalonban. Fertőszögi Péter „Csoportportré – mint új műfaj a XVII. századi holland művészetben” című előadása alkalmából most kivételesen nem hozott festményt, hiszen két Rembrandtról fog beszélni, ezeket pedig sajnos nem kaptuk kölcsön – mondta dr. Veres Gábor házigazda.
Mozer Mária
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
