Búcsú Ács Bence Tamástól
Felfoghatatlan, ami történt, hirtelen távozásod betölthetetlen űrt hagyott. Hét évet dolgozunk együtt, végig követhettem orvossá, kutatóvá válásodat. Harmadéves orvostanhallgató korodtól fonódott össze sorsunk. Mindketten kezdők voltunk: Te a kutatómunka iránt érdeklő hallgatóként bontogattad szárnyaid, én pedig TDK témavezetőként voltam kezdő. Szerencsés voltam, mert személyedben rendkívüli képességekkel és tehetséggel bíró, szorgalmas munkatársra találtam. A legsikeresebb hallgatómmá váltál, aki minden tudományos diákkörös megmérettetésen kiválóan képviselted munkacsoportunkat. Számos díjazott előadással, jól sikerült prezentációval, elnyert díjakkal örvendeztettél meg minket és szüleidet, akik folyamatosan nyomon követték munkádat és szurkoltak a tudományos üléseken.
Most, amikor életed egyik fontos szakaszának a lezárására készültünk, PhD értekezésed olvasása helyett a feltoluló emlékekkel küszködök. Mindig a maximumra törekedtél, ugyanakkor élvezted rövid életed minden percét. Példamutató, toleráns személyiséged, segítőkészséged lenyűgözött. Kutatócsoportunk és a II. Belgyógyászati Klinika munkatársai
Sietősen hagytál itt minket. Rövid életed mégis teljes, hiszen oly sokat tettél és elértél, amíg most nyugalomra leltél.
Dr. Patócs Attila, egyetemi docens II. sz. Belgyógyászati Klinika
