Az ülőmunka nem csak a mozgásszervekre veszélyes, hanem a belső szervekre is rossz hatással van. A gerinc fájdalmas betegségei mellett az agyvérzés, a szívinfarktus, a szívnagyobbodás és a vesebetegségek rizikófaktorát is növelheti az ülő életmód. A veszélyekre a Semmelweis Egyetem ETK Fizioterápiai Tanszékének oktatói és egy belgyógyász is figyelmeztet.
Dr. Darabosné Tim Irma, dr. Feszthammer Arturné és dr. Tóthné Steinhausz Viktória gyógytornászok tapasztalata szerint az emberek többségének nincs kellő információja a 
helyes ülésről. Aki naponta több órát ül, jó ha tudja, hogy az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás, ezt szemléletesen mutatja a Nachemson ábra. A helytelen üléskor majdnem kétszeresen (180 százalékosan) terhelődnek a porckorongok az álláshoz képest. Ha mindez a nyomás állandóan féloldalasan és egyenetlenül jelentkezik, kialakulnak a mozgásszervi betegségek, például a porckorongsérv vagy a meszesedés.
A gyógytornászok azt is hangsúlyozzák, hogy a rossz tartás nemcsak a vázrendszerre, hanem az izmokra és a szalagokra is rossz hatással van, amely szintén fájdalmat okozhat. A túlterhelés miatt a szövetek keringése és anyagcseréje is rossz lesz, amely elváltozáshoz vezet, mindez veszélyezteti a csonthártya, az ízületi szalagok, a porcfelszínek épségét, kialakulnak a degeneratív elváltozások.
Mindezek elkerülésére a célzott aktív mozgás a megoldás. Mozgással jó vérellátást biztosítunk az izmokban, ami a szív és a tüdő egészségének megőrzéséhez is hozzájárul. A mozgás azt is elősegíti, hogy a csontállomány ne épüljön le (ne degenerálódjanak a csontfelszínek, amelyeket egyenetlenül terhelünk), a mozgás hiánya pedig számos belgyógyászati problémát okozhat.
A mozgásszegény, ülő életmód 26 százalékkal növeli az úgynevezett metabolikus szindróma esélyét. Dr. Werling Klára belgyógyász elmondta, hogy a szindróma jellegzetességei a magas vércukor- és koleszterinszint, a magas vérnyomás, ezek szövődményei: a szív- és érrendszeri betegségek. A mindezekkel járó magas vérzsír azért különösen veszélyes, mert érkárosodást okoz agyban, szívben, vesében, így agyvérzéshez, szívinfarktushoz, szívnagyobbodáshotz és vesebetegségekhez vezethet. A doktornő kiemelte, hogy a metabolikus szindrómában előfordulhat egy májbetegség is (a nem alkohol eredetű zsírmáj), amelyből májzsugor, májrák is kialakulhat. Ráadásul az ilyen elzsírosodásnál, gyulladásnál olyan anyagok szabadulnak fel, melyek az egyébként is meglévő kardiovaszkuláris rizikót tovább növelik, vagyis a betegek nagyobb arányban halnak meg. A metabolikus szindróma alapja, hogy a szervezet ugyan termel inzulint, de ezt a sejtek nem érzékelik, így túltermelés jön létre. Dr. Werling Klára hangsúlyozza: tudományosan kimutatták, hogy a mozgás a sejtek ezen érzéketlenségét csökkenti.
Ahhoz hogy a belek normálisan működjenek szintén sok mozgás, folyadék és rost szükséges. Ha nincs meg ezek közül valamelyik, az emésztési problémákat okozhat (pl. haspuffadást), a belek működés renyhe lesz. A mozgáshiány a daganatok kockázatát is növeli – ezt a bélrák és az emlőrák esetében ki is mutatták.
Az ülőmunkát végzőknek arra is oda kell figyelni, ha dagad a lábuk, ez a visszér vagy szívelégtelenség tünete lehet. Ha lógatják a lábukat és sokáig nem mozgatják, a vénák kitágulnak, pang bennük a vér, ilyenkor csak mozgással, az izommunka segítségével lehet visszapumpálni. Mindezekből egyértelmű, hogy az embernek meghatározó mennyiségű mozgásra van szüksége, ahhoz hogy egészséges maradjon.
A TEENDŐ:
A szakemberek azt tanácsolják, hogy aki munkája miatt egész nap ül, legalább óránként álljon fel és végezzen néhány aktív gyakorlatot. Ez hosszú utazáskor is fontos (pl. repülőúton) a jó keringés érdekében (pl. trombózis ellen). Akinek gerincpanaszai vannak, annak még jobban oda kell figyelnie: óránként 5 percig az ágyéki gerinc körüli izomzatot összehúzva ajánlott járnia. A gyógytornászok azt tanácsolják, hogy ülés közben is végezzenek gyakorlatokat, akár izommegfeszítést, akár nyújtózást. Munkából hazaérve pedig lehetőleg ne üljenek le, hanem feküdjenek a földre (kemény felületre) és polcolják fel Z alakban a lábukat, ugyanis ez tehermentesíti a gerincet, ez a legpihentetőbb testtartás.
A gyógytornászok szerint a csontnak a nyomásra, a szalagoknak, inaknak a feszülésre, az izmoknak pedig az összehúzódásra van szükségük. Ezért elengedhetetlenül szükséges a rendszeres mozgás. Napi fél óra az ajánlott, de azt mondják nem elég csak a séta, hanem tornázni kell, dinamikus úgynevezett kardio mozgást (120 fölé menjen a szívfrekvencia) kell végezni. Ilyen lehet az úszás, a biciklizés, de a sportok mellett akár a tánc is. Az izomerősítő és nyújtó illetve testtudatosító gyakorlatok ugyancsak nagyon fontosak (például a jóga, a Pilates, a testtartáskorrekciós gyakorlatok).
Idősebb korban is el lehet kezdeni a mozogást, de ajánlatos előtte kardiológus véleményét kikérni. Lényeges, hogy ne hirtelen, ne nagy terheléssel kezdjenek mozogni, hanem fokozatosan. Veszélyes lehet, ha a hónapokig nem mozgó emberek tavasszal kimennek a kertbe és túlerőltetik magukat, ilyenkor a kórházak gerincosztályai kertészkedőkkel vannak tele. Sajnos az átlag lakosság nem mozog eleget, pedig a mozgás a legjobb stresszoldó és mivel endorfint szabadít fel, még örömforrás is.
CzR
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
