A prosztatarák a második leggyakoribb halálok az ötven év feletti férfiak körében. Évente ezerötszázan halnak meg és hatezer az új beteg Magyarországon. Dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a halálozások számát nagy mértékben csökkenteni lehetne, ha a férfiak 45-50 év felett évente egyszer elmennének urológushoz.
A prosztatarák nem feltétlenül okoz panaszt, ezért sokszor akkor kerül felismerésre, amikor már késő, áttét alakult ki. Pedig korai felismerés esetén a prosztatarák teljesen meggyógyítható. Az egyetlen mód a betegség korai felismerésére az lenne, ha a férfiak évente járnának ellenőrzésre, ahogy a nők nőgyógyászhoz. Az urológus elismeri, hogy a vizsgálattal szemben a férfiaknak van ellenérzése (a végbélen keresztül tapintással történik), de az semmi esetre nem fájdalmas, inkább hasonló, mint a hölgyeknek a nőgyógyászati vizsgálat. A nők nagy része mégis rendszeresen eljár rákszűrésre, mert tudják, hogy a betegségnél nincs rosszabb és a megelőzés a legfájdalommentesebb megoldás.
Ha 45-50 éves kortól a férfiak évente egyszer panasz nélkül is elmennének urológushoz, megelőzhető lenne a halálesetek nagy része. Az idejében felismert rák esetén műtéti megoldásra van szükség, mellyel a betegséget évtizedekkel túl lehet élni. Nyirády Péter szerint a magyar férfiak zöme sajnos nem él egészségtudatosan, ez a hasonló adottságú Ausztriával összehasonlítva jelentősen rontja túlélési esélyeiket. Ausztriában a radikális műtétek száma ugyanis négyszer, ötször több, mint Magyarországon, pedig a megbetegedési ráta hasonló a két országban. Ez azt jelenti, hogy negyed, ötöd annyi magyar férfinak van esélye a hosszú távú túlélésre (még mielőtt műtétre kerülne sor, elveszítjük őket).
Sokan nem is tudják, hogy már egy vérvétellel is jó eséllyel kimutatható van-e valami gond a prosztatával. A PSA (prostate specific antigen) értéke sajnos nem rák specifikus, így nem csak a prosztatarák esetében, hanem prosztatagyulladás vagy megnagyobbodás esetében is megemelkedhet. Ennek ellenére Nyirády Péter szerint ez nagy segítség a tapintásos vizsgálat mellett, hiszen az évek alatt emelkedő értékből következtethetnek a veszélyetetettségre. Bizonyos tanulmányok szerint, ha 45 évesen 1ng/ml alatt van a PSA mértéke, akkor minimális a prosztatarák kialakulásának esélye. Ez a vizsgálat ingyenes, de e mellett léteznek már sokkal érzékenyebbek is: a PCA 3 (vizeletből) és a proPSA (vérből) elemez. A pro PSA vizsgálatakor három értékből (total PSA, free PSA és pro PSA) úgynevezett phi (prosate healty index) indexet számolnak, ezzel még biztosabban meg lehet jósolni, hogy az emelkedett érték mögött daganat vagy jóindulatú megnagyobbodás van. A tapintásos vizsgálat során észlelt gyanú és/vagy magas PSA érték esetén mindenképpen szükség van biopsziára is, noha ez sem száz százalékos módszer (nem biztos, hogy a pici tűvel épp eltalálják a daganatot).
Sajnos csak a rendszeres orvoshoz járással lehet megelőzni a prosztatarákot, más módszert a professzor sem tud ajánlani, hiszen a betegség kialakulásának pontos okát nem ismerjük. A skandináv országokban és Észak-Amerikában még gyakrabban fordul elő, mint Magyarországon, de a mediterrán térségben és Távol-Keleten kisebb az előfordulási valószínűsége. Nyirády Péter szerint Magyarországon nagy szükség lenne egy prosztatarák ellenes kampányra, a mellrák ellenes mintájára, csakhogy a férfi hírességek, ismert közéleti személyiségek nem szívesen vállalják fel a prosztatával kapcsolatos kommunikációt, holott az Egyesült Államokban ez bevett gyakorlat.
CzR
