Egy évvel ezelőtt – 2011. szeptember 22-25 között – négy napon keresztül vizsgálhatta egy tudóscsoport Szent László csaknem ezeréves koponyaereklyéjét. A többek között antropológusokból, anatómusokból és genetikusokból álló, átfogó természettudományos és műszaki vizsgálatokat végző csoport idén nyáron készítette el az eddig tudható eredményekről szóló jelentést a Győri Egyházmegye számára, ám az elemző munka még jelenleg is folyamatban van – tájékoztatott dr. Patonay Lajos, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének kutatója, aki dr.Pálfi György antropológussal (Szegedi Tudományegyetem) közösen koordinálta a csoport munkáját.
A különleges, Zsigmond korabeli hermában található koponyaereklyét a győri bazilika Héderváry-kápolnájában őrzik. Egy évvel ezelőtt, a vizsgálatok megkezdésekor másfél órára lezárták a bazilikát, a kutatók ezalatt vették ki a hermából a belső ereklyetartót és a benne lévő koponyát, majd a Győri Hittudományi Főiskolára vitték. A Győri Egyházmegye döntése alapján ugyanis nem lehetett kivinni az ereklyét a városból. Az ereklyetartót lezáró püspöki pecsét tanúsága szerint egyébként legutóbb 150 évvel ezelőtt vehették ki a koponyát ebből a belső ereklyetartóból.
A koponya nem teljes, ez azonban nem okozott meglepetést a kutatóknak, mivel ismert volt, hogy korábban különböző templomoknak is adtak belőle részeket, illetve Nagyváradra is került egy darab. Az alsó állcsont feltételezések szerint Olaszországban van. A vizsgálat eddigi eredményei szerint a koponya egy 50-60 éves kora között elhalálozott férfi koponyája. Ki kell emelni a koponya rendkívül férfias antropológiai jellegét; bizonyos külső jellegei erőteljes izomzatra, fokozott aktivitásra utalnak. Az antropológiai vizsgálatok előzetes eredményei azt támasztják alá, hogy a Szent Lászlónak tulajdonított koponyaereklye valóban az 1000-es évek második felében élt királyé lehet.
Az orvosi vizsgálatokkal kapcsolatban dr. Patonay Lajos kiemelte: az egyik cél annak megállapítása volt, hogy van-e olyan elváltozás, ami egy esetleges életben lezajlott betegségre utal. Egy kisebb jóindulatú csontdaganaton kívül más említésre méltót nem találtak. Az anatómus alaposan megvizsgálta a fogazatot is. A felső állcsont vizsgálatából az derült ki, hogy a koponya tulajdonosának az életében minden foga megvolt, „jól megtartott állapotban”, bár a koponya már csak három fogat tartalmazott. A fogak nagyon simára kopottak, amely a korabeli táplálkozással függhet össze.
A Salzburgból érkezett Tóth Miklós fül-orr-gégész a hallószervet vizsgálta meg endoszkóppal, amely lehetővé tette a belső üregrendszerekbe való betekintést is. A koponyáról speciális CT-felvétel készült, a hermát és a koponyát is beszkennelték, ami a pontos másolat készítését segíti elő. Mindezeken kívül a dr. Balogh Attila által kifejlesztett 4 D Anatomy segítségével is felvétel készült a koponyáról. Ez az alapvetően oktatási célokat szolgáló program lehetővé teszi, hogy egy szemüveget felvéve 3 dimenzióban jelenjen meg a számítógép képernyőjén az ereklye, amelyet az egér segítségével mozgatni, elforgatni is lehet.
A DNS-mintavétel dr. Lászik András, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének adjunktusa segítségével történt. Mint azt dr. Lászik Andrástól megtudtuk, két mintát vettek: az egyik egy fog, a másik egy, a koponyaalapról származó egy centiméter átmérőjű csonthenger. Az adjunktus azt mondta, bízik benne, hogy legalább az egyikben találnak értékelhető DNS-mintát. Azt egyébként nem a csont kora határozza meg, hogy ki lehet-e belőle nyerni használható DNS-t, hanem azok a körülmények, amelyek közt az adott csont volt. Az a fő kérdés, hogy a baktériumok mennyire tudtak a csontokhoz hozzáférni – jegyezte meg. A DNS kinyerésével kapcsolatos munkát dr. Mende Balázs Gusztáv, az MTA Antropológiai Intézetének munkatársa végzi.
A koponyaereklyével kapcsolatos vizsgálatot egyébként Kristóf Lilla Alida kezdeményezte, s az előkészítő munkát is ő koordinálta. Az tudományos munka eredménye nyomán a közelmúltban ketten is rekonstruálták Szent László király portréját. Kőnig Frigyes, a Képzőművészeti Egyetem rektora fekete-fehér rajzokat készített a koponyamásolat alapján, míg Kustár Ágnes antropológus (Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára) vezetésével szoborportré készült.
Szent László koponyáját a Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország harmadik legfőbb nemzeti kincsének, ereklyéjének tartják. DP
Fotók: Nagy Károly Zsolt
