Az innovatív gondolkodás fejlesztése, az együttműködés erősítése, s mindeközben az emberközpontúság szem előtt tartása – ezek a legfontosabb alapelvei dr. Molnár Mária Juditnak tudományos rektorhelyettesként. Mint hangsúlyozta: a Semmelweis Egyetem, mint kutatóegyetem kiválósága megkérdőjelezhetetlen, azonban még hazai szinten is rejlenek kiaknázatlan lehetőségek az együttműködésekben.
Ez éppúgy jelentheti az egyes intézetek, kutatók, karok közötti jobb együttműködést, mint a más egyetemekkel, vagy éppen az ipari partnerekkel való erősebb kooperációt a kutatás-fejlesztés érdekében. Mivel a világ és a hazai gazdasági folyamatok nehezítik az egyetem financiális helyzetét, minden lehetőséget ki kell használni, ami alkalmas lehet újabb források előteremtésére és egyben a hatékonyság fokozására – mutatott rá dr. Molnár Mária Judit.
Ez utóbbi gondolat áll a hátterében annak a javaslatnak, hogy az egyetem valamennyi nagy értékű technológiai platformját „core facility”-ként működtesse, és ugyanakkor más kutató intézmények, egészségipari szereplők által működtetett már meglévő beruházások használatától se zárkózzon el. Ezzel a nagy értékű műszerpark költséghatékony, optimális kihasználása érhető el.
Az új tudományos rektorhelyettes várhatóan még az ősszel közös „brain storming”-ra hívja majd az elméleti intézetek és a klinikák vezetőit, hogy egy nemzetközi trendelemzés alapján közösen határozzák meg, mi lesz a fő kutatási irány a Semmelweis Egyetemen a következő időszakban. „A kutatási stratégia kialakításakor mindig nagy kérdés, hogy a diverzitás vagy a koncentráció kapjon nagyobb hangsúlyt. A szabad kutatói akarat elismerése és a sokszínűség mellett, véleményem szerint érdemes meghatározni a fő csapásirányokat, fő kutatási irányvonalakat, amely a nemzetközi trendeket és az egyetem speciális tudástöbbletét is figyelembe veszi ” – fejtette ki dr. Molnár Mária Judit. Mint hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy azok a kiváló kutatók, akik önálló kutatócsoportokat tudnak működtetni, önálló pályázatokat tudnak nyerni, ne részesülnének ezután támogatásban, ha nem a fő irányvonalakat követik. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kutatási stratégiának nem technológiavezéreltnek, hanem célorientáltnak kell lennie. Fontos átgondolni, hogy melyek azok a területek, amelyek a biomedicinális kutatásokat leginkább mozgatják, s az egész egészségipart magukkal vonják, s új gyógyszereket, terápiákat, diagnosztikai módszereket eredményeznek.
A stratégiaalkotáshoz természetesen nagyon fontos látni azt is, hogy melyek azok a területek, amelyek prioritást élveznek az Európai Unió támogatási rendszerében. Az idén már zajlik Brüsszelben az EU 2014-20 közötti Health for Growth (Egészség a növekedésért) programjának végleges szövegezése, amely során a hazai biomedicinális kutatás-fejlesztés érdekeinek képviseletére is nagy hangsúlyt kellene fektetnünk – mondta a rektorhelyettes.
A Semmelweis Egyetem legrangosabb nemzetközi tudományos rendezvényének, a Semmelweis Szimpóziumnak az idei témájáról szólva dr. Molnár Mária Judit kiemelte: a nemzetközi trendeket figyelve az látható, hogy a következő időszak három kulcsszava a prevenció, a predikció és az individualizált kezelés lesz. Nem véletlen tehát, hogy a 2012-es szimpózium címében is e három szó szerepel majd, s ezek a személyre szabott orvoslás alapjai is.
A kutatás és az oktatás viszonyáról beszélve dr. Molnár Mária Judit azt mondta: fontosnak tartja, hogy az egyetem felkészüljön olyan új képzések beindítására, amelyekre az egészségiparnak szüksége van. Ilyen igények a leginkább a biotechnológia területéről vetődhetnek fel.
A fiatal kutatók lehetőségeinek javításához nagyon fontos a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja, amelyen 2011-12-ben a Semmelweis Egyetem hat fiatal kutatója részesült támogatásban – emelte ki dr. Molnár Mária Judit. A rektorhelyettes tervei között szerepel, hogy egyetemi szinten is legyen lehetőség a fiatal kutatók hazacsábítására. Ehhez egy elkülönített keretből megvalósuló „start-up grant” létrehozását tervezi, amely az önálló kutatómunka elkezdéséhez szükséges, jó színvonalú alap infrastruktúra megteremtésében segítené a hazatérő fiatal tehetségeket. A PhD-képzésben érdemes nyitni a külső partnerek felé is, s az egyetemen kívülről is akkreditálni előadókat. Ezzel egyrészt szélesebb területről tudunk meríteni az oktatók kiválasztásánál, másrészt az életpálya modell felállításában is hasznosak lehetnek a külsős oktatók a PhD hallgatóink számára – mondta.
Dr. Molnár Mária Judit óriási értéknek tartja, hogy a Semmelweis Egyetem az elmúlt két évben a hazai egyetemek közül elsőként tudta megszervezni a biobank hálózatát. Ennek fejlesztése és gondozása is a fontos feladatok közé tartozik, hiszen ez az intézmény egyik stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúrája.
A rektorhelyettes kiemelte: egy biomedicinális intézményben az emberközpontúságnak kell a legfontosabb elvnek lennie. Ez nem csak azt jelenti, hogy a kutatások során nem szabad elfelejteni egy pillanatra sem, hogy végső soron minden kutatás a gyógyítás és a megelőzés érdekében indul. „Bármilyen modern technológiával is dolgozunk a klinikai kutatás során, bármennyire is lehetőség van elmerülni a gének és a fehérjeszerkezetek világában, a folyamatos innováció mellett mindig előtérbe kell helyeznünk a klasszikus orvos-beteg kapcsolatot; csak a beteg panaszainak, életkörülményeinek apró részletekig való meghallgatásával, fizikális vizsgálatával és holisztikus szemlélettel tudjuk az embert, mint egészet gyógyítani” – emelte ki.
Dr. Molnár Mária Judit nagyon fontosnak tartja a közös identitás kialakítását, amelyet segíthet a közös kutatási irányvonal megfogalmazása. Ezt és az együttműködés erősítését szolgálja majd egy hamarosan induló új szolgáltatás is. Mint azt a rektorhelyettes elmondta: szeptembertől heti tudományos hírlevélben kap majd minden érdeklődő tájékoztatást az egyetem különböző intézeteiben szervezett tudományos rendezvényekről. A hírlevelet olyan külső szervezeteknek is eljuttatják, amelyek partnerek lehetnek különböző kutatás-fejlesztési elképzelések megvalósításában. DP
