Semmelweis Napon vette át klinikai rektorhelyettesi kinevezését dr. Gál János, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika igazgatója. Dr. Gál János honlapunknak adott interjúban elmondta: klinikai rektorhelyettesként elsődleges feladata segíteni a rektor munkáját. „Ahogy az egyetem szerkezete az erős karokra épülő erős rektori vezetésre épül, úgy a klinikai rendszerben is ki kell használni bizonyos területeken a centralizáció előnyeit ahhoz, hogy a decentralizált klinikai tömbök jól működjenek.”
Dr. Gál János a Korányi Projekt megvalósulását elsődleges rektorhelyettesi feladatának tartja. Mint mondta, a projekt kritikus a budapesti betegellátás szempontjából is. „Hogy reálisan lássuk a helyzetet, a legnagyobb probléma az időfaktor. A Semmelweis Terv és az Új Széchenyi Terv egyik legkiemelkedőbb egészségügyi fejlesztése nagyrészt uniós forrásból valósul meg, ez pedig szigorú határidőkkel jár. Nagyon nagy csúszásban vagyunk, a legfontosabb, hogy a projektet életben tudjuk tartani, ahhoz pedig, hogy teljesíteni tudjuk a vállalt kötelezettségeket, összehangolt, kontrollált, kemény munkára van szükség.” A Korányi Projekt kapcsán megvalósuló új központi épület egy átjáró rendszer segítségével szervesen illeszkedik majd a külső klinikai tömb épületeihez, és egyebek mellett helyet ad egy ortopédiai, egy traumatológiai és egy központi intenzív klinikának is. Részt vesz a sürgősségi ellátásban, kialakítanak egy központi laboratóriumot, képalkotó diagnosztikai egységet.
A projekt megvalósulása bizonyos szakterületek centralizációjával jár – emeli ki a klinikai rektorhelyettes, pozitív példaként a labordiagnosztika és az aneszteziológia sikeres centralizációját említve. „A képalkotó eljárások, a labordiagnosztika terén is akkor tudjuk a legmagasabb szintű szolgáltatást nyújtani, ha a központi centralizáció folytatódik és befejeződik. Ez mind anyagilag, mind humánerőforrásban, mind szakmailag előrelépés lesz, ugyanakkor megmarad a decentralizált működés is, a tömbök szerepe nagyon fontos a rendszerben.”
Budapest területi széttagoltságából adódik, hogy a Városmajori, a Kútvölgyi és a Korányi Klinikai Tömb külön egységként működik. A szakmák saját integritását, önállóságát minden tömbön belül meg kell tartani – szögezi le dr. Gál János. A klinikai központ kontrollálni tud, stratégiát tud kidolgozni, összefogja ezeket a részeket, de az egységekre támaszkodik. Ezek a tömbökön belül működve sokkal hatékonyabb munkát végezhetnek, ha nem önállóan, elszeparáltan dolgoznak, hanem közösen gondolkodva – tapasztalta a rektorhelyettes a Városmajori és a Kútvölgyi Klinikai Tömbben. A pesti oldalon a Korányi Projekt megvalósításával ugyanilyen előrelépés történik, megváltoznak a múltból hozott infrastrukturális adottságok, a széttagolt pavilonrendszer. Mindezt úgy lehet kialakítani, ha a résztvevők el tudják mondani véleményüket, aktívan részt vesznek a munkában. Lesznek érdeksérelmek, mutatott rá dr. Gál János, de az egyetem egységes érdeke mindenek felett áll. „Rendszerben kell dolgozni, rendszerezni kell az egyetem klinikai működését, különben nem tudunk megfelelni a környezet elvárásának, nem tudunk egységesek lenni.”
A progresszivitás legmagasabb szintjét kell, hogy adja az egyetem, megtartva ugyanakkor a legalapvetőbb ellátási formákat, mint a sürgősségi, vagy a szakrendelői rendszer. „Fontos többek között, hogy tovább tudjuk fokozni a transzplantációs aktivitást, terveink között szerepel, hogy hazahozzuk a tüdőtranszplantációt, megszervezzük a traumatológiai-, sürgősségi-, és fejlesszük az onkológiai ellátást, tovább biztosítsuk a kardiológiai ellátás magas színvonalát, kialakítsuk a központi diagnosztikus és ellátórendszereket. Mindemellett szeretnénk jelen lenni a kistérségi egészségszervezési központok szervezésében, kialakításában is.” – emelte ki a klinikai rektorhelyettes. „Emellett a megkezdett munkákat be kell fejezni – ilyen például a Szemészeti Klinika felújítása, folytatni kell a strukturális és szervezeti átalakításokat – erre példa az Ortopédiai- és a Pulmonológiai Klinika, és a tömbstruktúra működtetése.
A stabilitás és egység elképzelhetetlen korrekt és őszinte kommunikáció nélkül – emelte ki dr. Gál János. „Amikor meg kell tenni olyan lépéseket, amelyek nem mindig kedvezőek, nincsenek mindenkire jó hatással, az a minimum, hogy tájékoztatjuk az embereket arról, ami körülöttük folyik, figyelembe vesszük véleményüket, és elmagyarázzuk a döntéseinket.”
A külső környezeti tényezők nem ideálisak – mondta a professzor utalva a gazdasági és egészségügyi válságra, de a Semmelweis Egyetem országszerte a legstabilabb ebben a viharos időszakban, és ez a klinikumra is igaz. Az egyetemnek zászlóshajóként élen kell járni az egészségügyi rendszer átalakításában, példát kell mutatni, együtt kell működni úgy, hogy önállóságát, integritását megtartja – emelte ki a rektorhelyettes.
Dr. Gál János kitért arra is, az egészségügyi ágazat szempontjából a humánerőforrás a legkritikusabb probléma. „A huszonnegyedik órában vagyunk. Kritikus, hogy itthon tudjuk tartani az orvosokat, szakdolgozókat, hogy számukra is elfogadható, reális jövőképet biztosítsunk. Magyarországon egymástól szipkázzák el a kórházak az embereket, külfölddel pedig jelenleg még nem tudjuk felvenni a versenyt.” A hosszú távú megoldáshoz központi irányítás kell – emelte ki a klinikai rektorhelyettes -, de a szakszervezettel és az ápolásvezetéssel együttműködve az egyetemen belül minden anyagi és erkölcsi erőforrást arra fogunk fordítani, hogy az itt lévő, jól képzett egészségügyi dolgozók itt maradjanak, elismerjék, megbecsüljék munkájukat. Az egyes extra bevételek átcsoportosítása a szakdolgozók számára, a munkabeosztás rugalmas alakítása, az egyéni szociális érdekek figyelembevétele, a szakmai minőség biztosítását, emelését szolgáló rendszeresen indított képzések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ezt a krízist át tudjuk vészelni. Az egyetem és a klinikaigazgatók közös felelőssége egy olyan egyensúly megtartása,hogy a betegellátás ne sérüljön, de a dolgozók se roppanjanak össze a túlterhelés alatt. Ugyanilyen fontos a frissen végzett, fiatal orvosgárda megtartása. Az együttműködést már a medikusévek alatt el kell kezdeni, figyelembe kell venni az orvostanhallgatók, a hallgatói önkormányzat véleményét. „A hallgatók jelzésére, az ő igényeiknek megfelelően kezdtük el például a Semmelweis Szimulációs Központ kiépítését is, amely néhány hónapon belül már működni fog, ezzel a klinikai oktatás minősége is emelkedik.”
A paraszolvenciával kapcsolatban dr. Gál János elmondta: az egyetemi döntés szűkszavú és lényegre törő, az egyetem a hálaszolgáltatás rendszerét nem támogatja. Sajnálatos módon az ötvenes évek, a Gerő-kormányzat óta az egészségügyi ellátásba ez bele van kalkulálva – mutatott rá dr. Gál János. Ezt mindenképpen meg kell változtatni, mert megalázó a betegnek, az orvosnak, rossz az orvos-beteg kapcsolatnak. A problémára megoldást kell keresni társadalmi- és egészségpolitikai szinten – emelte ki a klinikai rektorhelyettes, ugyanakkor megjegyezte: mivel erre épül a rendszer, jelenleg ennek megtiltása az egészségügyi ellátás stabilitását veszélyezteti, de keretek közé kell szorítani. „Nem megengedhető, hogy erkölcstelenné váljon, hogy előre, ráutaló magatartással, érdekből, kedvezmények elérése miatt kérjék. Ha kikövetelik a betegtől, az büntetendő, és nem elfogadható.” – hangsúlyozta a professzor. Ugyanakkor ha egy beteg személyiségi jogaival élve valóban a háláját akarja kifejezni akár csak egy virággal, vagy egy doboz bonbonnal, azt az erkölcsi megbecsülést jelzi, amire nagyon nagy szüksége van az egészségügyi dolgozóknak.
Az egyetem erőssége, hogy az oktatás, gyógyítás és kutatás a klinikumon belül is egységet képez – mutatott rá dr. Gál János. „Olyan szakembergárdával, olyan képzett szürkeállománnyal, gyakorlati emberekkel rendelkezünk, akik azért dolgoznak az egyetemen, mert látják és vallják ezen hármas egység minőségi előnyeit a betegellátás és a jövő orvosnemzedékének képzése szempontjából.”
SzZs
