Elkészítette jelentését a Semmelweis Egyetem Regionális, Intézményi és Tudományos Kutatásetikai Bizottságának tagjaiból létrejött, négytagú eseti bizottság. A testületet az egyetem rektora kérte fel április 3-án arra, hogy folytasson le kutatásetikai vizsgálatot dr. Tulassay Zsolt és dr. Herszényi László 2010-ben, a Best Practice and Clinical Gastroenterology című lapban megjelent közleményével kapcsolatban. Az angol nyelvű tudományos lap főszerkesztője ugyanis 2010 áprilisában visszavonta a két szerző által készített, „Gastric mucosal defense and Cytoprotection” című közleményt, azzal az indoklással, hogy az jelentős átfedést tartalmaz egy másik szerző, John L. Wallace, 2008-ban megjelent publikációjával (Prostaglandins, NSAIDs, and Gastric Mucosal Protection: Why Doesn’t the Stomach Digest Itself).
Dr. Tulassay Zsolt és dr. Herszényi László időrendi összefoglalót nyújtott be a bizottságnak a történetekkel kapcsolatban. E szerint a folyóirat szerkesztősége 2009 márciusában kérte fel egy irodalmi összefoglaló közlemény (úgynevezett review) elkészítésére dr. Tulassay Zsoltot. Ő kollégájának, dr. Herszényi Lászlónak továbbította a feladatot, azzal, hogy a megadott javaslatai és koncepciója alapján állítsa össze a közleményt. „A kéziratot Tulassay Zsolt professzor úr szakmailag ellenőrizte, de a szöveg összeállításában és megfogalmazásában nem vett részt, annak továbbításával egyetértett” – áll dr. Herszényi László bizottságnak benyújtott levelében. Mint kiemelte: legjobb tudása szerint készítette el a kéziratot, amelynek minden mondatáért vállalja a felelősséget.
A közlemény 2010. április 24-én jelent meg elektronikus formában. Néhány nappal később az Amerikai Élettani Társaság arról tájékoztatta a szerzőket, hogy véleményük szerint az írás több mondata is hasonló, illetve azonos a már említett Wallace közleménnyel. A szerzők válaszukban kifejtették, hogy csak néhány általános jellegű, új tudományos eredményt nem tartalmazó mondat azonos vagy hasonló Wallace és munkatársai közleményével, amelyre mind a szövegben, mind az irodalomjegyzékben hivatkoztak is. Az Amerikai Élettani Társaság nem fogadta el a választ, a szaklap pedig visszavonta a cikket, s nem adott lehetőséget arra, hogy ezzel egyidejűleg megjelenhessen a magyar szerzők érvelése.
Az egyetemi bizottság a tényfeltáró vizsgálat során amellett, hogy meghallgatta az érintetteket, áttekintette a két közlemény összehasonlító elemzését. A Wallace-dolgozat 14 oldalból, míg a magyar szerzők munkája 9 oldalból állt. Mint a jelentés megállapította, a két dolgozatban 18 teljesen vagy részben szövegazonos mondat van. Ezek közül hét mondat esetében megtalálható a forrás feltüntetése. Öt mondat általános jellegű megállapításokat tartalmaz; ezek „ismert, elfogadott tényeket írnak le, amelyek egyéni, eredeti jelleggel nem rendelkeznek”, így hivatkozást kapcsolni nem volt szükséges. Ide sorolhatóak például azok a mondatok, amelyek a gyomornyálkahártya alapvető élettani, kórélettani folyamatait írják le. A bizottság ugyanakkor megállapította azt is, hogy a két tanulmányban található hat olyan – részben vagy egészben – szövegazonos mondat, amely mögött hivatkozásként más szerzők neve áll, Wallace-é nem. Ezek esetében szükséges lett volna Wallace munkáját is feltüntetni, az pedig, hogy ez elmaradt etikailag kifogásolható – olvasható a jelentésben.
A bizottság ugyanakkor kiemelte: mindkét tanulmány összefoglaló közlemény, így eredeti, új tudományos eredményt egyik sem tartalmaz, mindkettő célja az ismert kutatási eredmények rendszerezése, összefoglalása. A két tanulmány egyedi, eredeti jellegét ennek a rendszerezésnek a módja, a szerkezeti-logikai felépítés adja. Ebben pedig nincs hasonlóság.
A bizottság tudomásul vette dr. Herszényi László nyilatkozatát arról, hogy ő állította össze a tanulmányt. „Dr. Tulassay Zsoltnak nem róható fel, hogy nem ismerte fel a szövegazonosan átvett mondatokat, így etikailag kifogásolható magatartást nem tanúsított” – összegzi álláspontját az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója, dr. Sótonyi Péter által vezetett testület. Herszényi László szerzőtárssal kapcsolatban a bizottság kifogásolható etikai magatartást állapított meg. Az eseti bizottság továbbította a jelentést dr. Tulassay Tivadarnak, a Semmelweis Egyetem rektorának, aki azt elküldte a Magyar Tudományos Akadémiának.
Dr. Tulassay Zsolt még a vizsgálat megkezdése előtt lemondott a habilitációs bizottság elnöki posztjáról, dr. Herszényi László pedig az ugyanebben a bizottságban betöltött titkári megbízásáról.
