A fertőzések a turizmus, a migráció szélesedésével egyre gyorsabban terjednek és olyan helyeken is megjelenhetnek, ahol geográfiailag ennek nem lehetne lehetősége. A fertőzés kialakulása az emberrel szemben megnyilvánuló erőszak egy fajtájaként fogható fel, ezért tudnunk kell, hogyan akadályozhatunk meg egy-egy támadást – emelte ki dr. Barcs István, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Epidemiológiai Tanszék vezetője a járványok, köztük az újra megjelent kanyaró jellegzetességeivel, a védőoltások fontosságával kapcsolatban. Példaként hozta az 1800-as évek porosz-francia háborúit: Míg 1807-ben, az első háború alatt összesen 200 ezer katona halt meg fekete himlőben, hatvannégy évvel később a poroszokat már beoltották. Ekkor a francia oldalon csaknem 24 ezren fertőződtek meg, a poroszok közül mindössze 263 áldozatot szedett a fekete himlő, ami csaknem százszoros különbséget jelent.
Dr. Barcs István a fertőzések megelőzésével kapcsolatban a gyermekbénulás elleni oltás történetére is kitért: Először Magyarországon sikerült teljes mértékben felszámolni ezt a betegséget, de ehhez akkoriban ma már elképzelhetetlennek tűnő eszközöket is használtak- Aki nem jelent meg az oltáson, azt sokszor rendőri közreműködést is igénybe véve állíttatták elő, ahogy ez egyéb, a közösség érdekét szolgáló szűrővizsgálatok (pl. tüdőszűrés), vagy betegségek gyógyításának (szifilisz) elmulasztásakor is gyakorlat volt. Az eredmény közel 100%-os védettség lett. Az Egyesült Államokban az elmúlt években a gyermekbénulás védőoltásával kapcsolatban kialakult egy tudományos megalapozottságot nélkülöző ellenkampány: Mivel már több mint ötven éve nem észleltek új megbetegedést, sokak szerint nem érdemes vállalni az oltás vélt kockázatát. De míg a fekete himlő csakis beteg emberről fogékony emberre terjed, addig a gyermekbénulás vírusát tünetmentesen is lehet üríteni. A vad vírus jelen van, Szlovákiában szennyvízből mutatták ki, a WHO európai régiójának keleti határán, Tadzsikisztánban az elmúlt évben járvány is volt. Több ezer tadzsik állampolgár kapott ez idő alatt schengeni beutazási engedélyt Európába, ahol a védettség csak 80-85%-os. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik-hatodik ember fogékony a vírusra, kialakulhat a fertőzés.
Hasonló a helyzet a kanyaróval kapcsolatban is. A fertőzések azért jelentek meg újra Európában, mert egyes országokban (Pl. Ausztria, Románia) az oltási fegyelem alábbhagyott, a korosztályokon belüli átoltottság szintje csökkent. Nagyon sokan vannak, akik meg tudnak fertőződni és utána másokat is megfertőződnek Európa szerte, de Magyarországon nem történt visszaesés, a népesség majdnem teljes egésze immunizált.
Gyakori hiba a nem megfelelő antibiotikum felhasználás is. Az antibiotikum nem gyógyszer a szokásos értelemben, hanem egy olyan hatású anyag, amely a baktériumok szaporodását, a fertőzés előrehaladtát fékezi. Így időt kap a szervezet, hogy felkészüljön a védekezésre, vagyis arra – emelte ki dr. Barcs István a háborús párhuzamot – hogy behívják a tartalékos hadsereget. A Semmelweis Egyetem tanszékvezetője két tendenciára hívta fel a figyelmet: Míg vannak országok, ahol csak pontosan meghatározott fertőzések esetében adnak arra hatásos antibiotikumot, a másik szélsőséges esetben akár a boltokban is lehet kapni ugyanezt. Példaként két szomszédos ország, a szigorú Hollandia és a megengedőbb Belgium helyzetét hozta fel: Bizonyos antibiotikumra rezisztens baktériumok arányában óriási a különbség: Az MRSA, az egyik legsúlyosabb kórházi fertőzés okozójának gyakorisága Belgiumban szepszisben 30% fölötti, Hollandiában 1% alatti.
Az ember és a mikroorganizmusok egy része között folyamatos háború folyik, melyben védőoltással komoly hadsereget képezhetünk ki. Határőrizetünk nem engedi, hogy idegen katonák lépjenek az országba, a rendőrség belülről tartja fenn a rendet, a titkosszolgálat igyekszik az ellenség lépéseit mielőbb felderíteni. A fertőzéshez két tényező szükséges: egy szervezet, amely meg tud betegedni és egy mikroorganizmus, ami fertőzést tud okozni. A védelemre pedig ugyanúgy törekszünk, ahogy egy futballkapus arra, hogy ne kapjon gólt. Dr. Barcs István az egészséges ember immunrendszerét egy futballistához hasonlította: Ha nem engedik eleget edzeni, hamar elfárad, nem tud teljesíteni a meccsen. Ugyanígy az immunrendszer sem készül fel a fertőzésekkel szembeni védelemre, ha kímélik.
SzZs
