Bár sok igazság van abban, hogy az orvosok, ápolók kiégettek és rossz az egészségi állapotuk, de többségük ma is ugyanezt a hivatást választaná, mert a nehézségek ellenére fontosnak és szépnek tartja munkáját – mondta dr. Kopp Mária. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese a közelgő öregdiák találkozó kapcsán készített felmérést az egyetemen végzettek körében az Alumni Irodával közösen.
Az 1968-ban végzett évfolyamba jártam. Egészen eddig semmilyen hagyománya nem volt az orvosi egyetemen a központilag rendezett öregdiák-találkozóknak, így én szerveztem meg rendszeresen, hogy legalább ötévenként összejöjjünk – emlékszik vissza dr. Kopp Mária, aki maga is az egyetem öregdiákja. Szerinte nagyon fontos, hogy legyen azonosságtudata az egy helyen végzett egészségügyi dolgozóknak. Más országokban az egy egyetemre járás komoly összetartozás-élményt jelent, Magyarországon azonban általánosságban is nagy probléma, hogy nincsenek igazi közösségek, az emberek nem nagyon bíznak egymásban, ami az ország lelki állapotára is kihat – mondta dr. Kopp Mária.
Az orvos és pszichológus végzettséggel rendelkező szakember egyebek mellett az egyetemhez kötődő kapcsolataikról is kérdezte az itt végzett, de most már az ország különböző pontjain élő egészségügyi dolgozókat. A közelgő öregdiák találkozó kapcsán az Alumni Irodával közösen végzett felmérés azonban túlmutat ezen az alapkérdésen, s egy általános képet vázol az ágazatot jellemző gondokról, hangulatról. A tíz kérdésblokkból álló vizsgálatot részletesen a november 25-i Alumni Találkozón mutatja be dr. Kopp Mária. Egy azonban biztos: ez a felmérés is alátámasztja, hogy az orvosok és nővérek viszonylag rossz egészségi állapotban vannak. Egy ötös skálán átlagosan mindössze 2.4 pontot adtak a válaszolók arra, hogy mennyire érzik magukat egészségesnek. Dr. Kopp Mária szerint ezt súlyos figyelmeztető jelként kell értékelni. Számos nemzetközi vizsgálat kimutatta ugyanis, hogy az egészségi állapot negatív önértékelése a legkomolyabb előrejelzője az idő előtti halálozásnak.
Sokan úgy érzik, hogy kevés figyelem jut az ágazatban a dolgozók kiégésének megelőzésére, holott többek szerint ennek a témának már az orvostanhallgatók képzésében is hangsúlyt kellene kapnia. Jelenleg a kommunikációs képzés keretében foglalkoznak ezzel, de dr. Kopp Mária úgy látja, a későbbi évfolyamokon kellene oktatni ezt a tárgyat, mert az első évesek még nem érzik át igazán a téma fontosságát.
A kutatásból kiderült: nagyon eltérő az, hogy mennyire bíznak egymásban a kollégák. Az mindenképpen sok erőt ad, ha jó a munkahelyi légkör és jó a főnök. A válaszadók jelentős része viszont szenved attól, hogy túl hierarchikus a rendszer és úgy érzi, a gazdasági tényezők határozzák meg munkakörülményeit. Mindezzel együtt az online felmérésben résztvevők az ötfokú skálán több mint négy pontot adtak arra, hogy mennyire tartják fontosnak és szépnek hivatásukat. A többség úgy gondolja, bár rengeteg a gond és a nehézség, a gyógyítás mégiscsak a legszebb hivatás és megérte erre a pályára jönni minden nehézség ellenére is – mutatott rá dr. Kopp Mária. A SE Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese szerint sokat mondó az is, hogy a mesterekre vonatkozó kérdésnél a válaszolók számos olyan embert felsoroltak, akikre példaképként tudnak felnézni.
Dr. Kopp Mária a november 25-i Alumni Találkozón a kérdőív további eredményeinek ismertetése mellett előadást tart a gyógyítók helyzetéről és egészségéről, valamint arról, hogy milyen tényezők hatnak az egészségügyi dolgozókra.